Kategória: Hírek

A Vecsési Ipartestület 110 éves fennállásának jubileumi ünnepi taggyűlése 2023. március
13-án került megtartásra!

Az ünnepi taggyűlésünkre elfogadta meghívásunka Dr. Szűcs Lajos képviselő, dr. Vereczkey
Zoltán PMKIK elnöke és Szlahó Csaba polgármester is.

Az ünnepi megemlékezést Skribek Pál tartotta, beszédében kiemelte, hogy az elmúlt a 110
évből, 50-ben tevékenyen részt vett. Ezután került az elkészült jubileumi kiadvány bemutatása.

Köszönjük a támogatást:

 

 

A jelenről és a jövőbeli tervekről Végerné Skribek Éva ügyvezető beszélt.

Kári János elnökségi tag köszöntőjében megköszönte Skribek Pálnak az elmúlt 50 év
áldozatos munkáját.

A taggyűlés utolsó hivatalos momentuma 110 év dokumentumaiból összeállított kiállítás
megnyitása volt.

Taggyűlés a Karamell Cukrászda által felajánlott torta elfogyasztásával és kötetlen
beszélgetéssel záródott.

Tisztelt Cégvezető!

Tisztelettel meghívjuk a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara által meghirdetett, „Gondolkodjunk közösen a gazdasági válság keletkezésének okairól és a túlélés lehetséges eszközeiről” című, megyénk több településén megtartásra kerülő rendezvénysorozat vecsési tájékoztató fórumára.

További részletekért kattintson IDE!

A képzéseinkről bővebben „READ MORE” -ra kattintva tud olvasni…

SZAKÁCSSEGÉD KÉPZÉSÜNK CÉLJA …

olyan naprakész, gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek:

• Szakács felügyelete mellett végezni munkájukat,
• Állati, növényi eredetű, nyers és feldolgozott élelmiszereket előkészíteni,
• Alapételeket készíteni, szükség esetén tálalni,
• Egyszerű standard ételeket készíteni,
• Egyszerű híg és sűrített leveseket, azok betéteit, egyszerű tésztaételeket készíteni,
• Tevékenységét az élelmiszerbiztonsági, valamint balesetvédelmi, a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartásával végezni.

A SZAKÁCSSEGÉD …

a képzés során megszerezhető kompetenciák birtokában képes lesz:

• Megérteni, értelmezni a felettesei (vezetőszakács, főszakács, élelmezésvezető, főszakács helyettes, élelmezésvezető helyettes) kéréseit, utasításait.
• Kiválasztani a zöldség, gyümölcs és húsfélék előkészítéshez, daraboláshoz szükséges eszközöket, kézi szerszámokat, továbbá egy adott ételhez a receptúrában szereplő megfelelő alapanyagokat.
• Munkáját a vendéglátásra vonatkozó munkabiztonsági és egészségvédelmi környezetvédelmi szabályok, előírások alapján végezni.
• Kimérni az ételek receptúráiban szereplő mennyiségeket.

 

RÉSZSZAKKÉPESÍTÉSSEL ELLÁTHATÓ LEGJELLEMZŐBB MUNKATERÜLET VAGY MUNKAKÖR

A résszakma legjellemzőbb FEOR száma és megnevezése: 9236-Konyhai kisegítő

A szakácssegéd a meleg és hidegkonyhai munka során kiegészítő és segítő munkát végez. Feladata a szakácsok munkájának segítése.

Napi munkatevékenységét felettesei utasítása alapján végzi.

Konkrét feladatai közé tartozik a vendéglátó termelés során használt alapanyagok és nyersanyagok tisztítása és előkészítése.

Zöldségeket, gyümölcsöket tisztít, pucol, darabol, szeletel és előkészíti azokat a főzéshez, sütéshez.

Felelőssége a konyha tisztántartása, higiénia előírások betartása.

Munkáját és feladatait minden esetben nagy odafigyeléssel és pontossággal végzi.

 

A KÉPZÉSRŐL

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei:

Alapfokú iskolai végzettség vagy a Dobbantó program elvégzése, foglalkozás-egészségügyi alkalmasság, pályaalkalmassági vizsgálat

 

A tervezett képzési idő: 600 óra

 

A KÉPZÉS TANANYAGEGYSÉGEI:

Előkészítés és élelmiszer-feldolgozás

Konyhai berendezések és gépek ismerete, kezelése, programozása

 

A KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TELJESÍTMÉNYÉT ÉRTÉKELŐ RENDSZER LEÍRÁSA

A tanítási-tanulási folyamat végén tananyagegységenként kerül sor a képzésben résztvevők tanulási eredményének mérésére és értékelésére a Vecsési Ipartestület által kijelölt időpontban és helyszínen.

Az értékelés megfelelt és nem megfelelt minősítésű.

Amennyiben a tananyagegységek tanulási eredményének mérése megfelelt minősítésű, a Vecsési Ipartestület  tanúsítványt állít ki a képzésben részt vevő részére.

A tanúsítvány a szakmai vizsgára bocsátás feltétele.

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

• a képzésben résztvevő hiányzása tananyagegységenként nem haladja meg a minimális óraszám 20 %-át,
• a képzésben résztvevő a tanulási eredmények mérésére szolgáló, a tananyagegységek szakmai követelményeinek mérését külön-külön minimum 51 %-os szinten teljesítette.

 

SZAKMAI VIZSGA

Szakmai képzéshez kapcsolódó, részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát akkreditált vizsgaközpont szervezhet.

A szakmai vizsga projektfeladatból áll, a sikeres vizsgát követően a vizsgázó államilag elismert  szakmai bizonyítványt szerezhet.

A szakmai vizsga, lehetőség szerint a képzés során megismert gyakorlati helyszínen történik.

 

Pincérsegéd

Pincérsegéd képzésünk célja……

olyan naprakész, gyakorlati tudással rendelkező szakemberek képzése, akik képesek:

-A Pincér–vendégtéri szakember munkáját segíti, előkészítő és befejező műveleteket lát el.

-Az étterem berendezését, a terítés előkészületi tevékenységeit, a terítést, az ételek-italok felszolgálásához köthető egyéb előkészületeket végez.

– Rendezvények esetén, a helyszínt berendezi, az eszközöket előkészíti, segédkezik a különböző jellegű rendezvények lebonyolításában.

-Munkaterülete jellemzően állandó, rendezvények esetén változó területen dolgozik.

-Alapszinten ismeri a hazai és nemzetközi italkínálatot, részben tisztában van a hazai és nemzetközi vendéglátóipari trendekkel, és az ételkészítési alaptechnológiákkal.

 

A pincérsegéd….

 

a képzés során megszerezhető kompetenciák birtokában képes lesz:

 

 

-Elvégzi az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket.
-Előkészíti a vendégteret a vendégek fogadására.
-Naprakész ismeretekkel rendelkezik az árukészletről, részt vesz az áru szakszerű mennyiségi és minőségi, valamint érték szerinti átvételében, tárolásában és dokumentálásában.
-Rendet tart üzemelés közben a munkakörnyezetében, az étteremben, az office-ban.
– Napi feladatai során a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűz és környezetvédelmi előírásokat, valamint az alapvető élelmiszer biztonsági előírásokat követi.
-Közreműködik a különböző részlegek leltárfelvételi tevékenységében, segítséget nyújt a leltár lebonyolításában.

 

RÉSZSZAKKÉPESÍTÉSSEL ELLÁTHATÓ LEGJELLEMZŐBB MUNKATERÜLET VAGY MUNKAKÖR

A résszakma legjellemzőbb FEOR száma és megnevezése: 5133 Pultos

 

Alkoholos és alkoholmentes italok kimérését, elkészítését és felszolgálását végzik közvetlenül a pultnál a vendégek részére, vagy a pincérek közreműködésével.

Jellemző tevékenységek

• nyitás előtti előkészületeket végez (pl. bárpult tisztítása, árukészlet átnézése)
• árut megrendel, beszerez
• szállításkor minőségben és mennyiségben átveszi az árut, és elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű dokumentálását
• ellenőrzi a báreszközök minőségét, mennyiségét, a vendégtér tisztaságát
• feltölti a pultot, az árukészletet (pl. alapanyagokkal, szükséges pohárkészlettel)
• ellenőrzi a gépekkel készített italok (sör, kávé, üdítő) nyitás előtti minőségét, elvégzi a szükséges áruféleségek behűtését
• üzembe helyezi a gépeket (pl. mosogatógép, pénztárgép), felerősíti az italvezetéket, hordót csapol
• aktualizálja az étel és itallapot, szükség esetén elrendezi az üvegeket, poharakat
• kinyitja az üzletet
• kommunikál a vendégekkel, felméri igényeiket, esetleg italt ajánl
• felveszi a rendeléseket a vendégtől vagy a felszolgálóktól
• alkoholos és alkoholmentes italokat, koktélokat és egyéb italokat készít és kever
• a pultnál bor-, illetve sörkorcsolyát vagy egyéb élelmiszereket árusít
• kiszolgálja a vendégeket a pultnál vagy átadja a megrendelt terméket a pincérnek
• folyamatosan rendben tartja a bárpultot, a tea- és kávékészítő területeket és berendezéseket (pl. a kávéfőzőgépet), illetve elmosogatja a használt poharakat
• pénztárgépet kezel, a felvett rendelésről számlát készít és átveszi a fogyasztás ellenértékét
• ellenőrzi a vendégek életkorát az alkoholvásárlási korhatárral kapcsolatos előírások betartása érdekében
• túlzott alkoholfogyasztás, vagy egyéb problémák esetén intézkedik, szükség esetén megtagadja a további kiszolgálást
• italkészletet standol, leltárt készít, és adminisztrál
• zárás utáni munkálatokat, takarítást, eszköztisztítást végez

 

 

A KÉPZÉSRŐL

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei:

Alapfokú iskolai végzettség vagy a Dobbantó program elvégzése, foglalkozás-egészségügyi alkalmasság, pályaalkalmassági vizsgálat

 

A tervezett képzési idő: 600 óra

 

A KÉPZÉS TANANYAGEGYSÉGEI:

Rendezvények típusai, fajtái

Értékesítés folyamata

Kommunikáció a vendéggel

Rendezvény logisztika

Konyhatechnológiai alapismeretek

Ételkészítési ismeretek

Italismeret és felszolgálásuk szabályai

 

A KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TELJESÍTMÉNYÉT ÉRTÉKELŐ RENDSZER LEÍRÁSA

A tanítási-tanulási folyamat végén tananyagegységenként kerül sor a képzésben résztvevők tanulási eredményének mérésére és értékelésére a Vecsési Ipartestület által kijelölt időpontban és helyszínen.

Az értékelés megfelelt és nem megfelelt minősítésű.

Amennyiben a tananyagegységek tanulási eredményének mérése megfelelt minősítésű, a Vecsési Ipartestület  tanúsítványt állít ki a képzésben részt vevő részére.

A tanúsítvány a szakmai vizsgára bocsátás feltétele.

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

• a képzésben résztvevő hiányzása tananyagegységenként nem haladja meg a minimális óraszám 20 %-át,
• a képzésben résztvevő a tanulási eredmények mérésére szolgáló, a tananyagegységek szakmai követelményeinek mérését külön-külön minimum 51 %-os szinten teljesítette.

 

SZAKMAI VIZSGA

Szakmai képzéshez kapcsolódó, részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát akkreditált vizsgaközpont szervezhet.

A szakmai vizsga projektfeladatból áll, a sikeres vizsgát követően a vizsgázó államilag elismert  szakmai bizonyítványt szerezhet.

A szakmai vizsga, lehetőség szerint a képzés során megismert gyakorlati helyszínen történik

 

Egyéni vállalkozás 2020. 12. hónapban kezdődő szüneteltetés után újraindítja a tevékenységét. A szüneteltetés előtt tételes költségelszámolást alkalmazott, szüneteltetés után választhatja-e az átalányadózást (május 1-jei visszatérés)? Lehet-e a szüneteltetés után az áfakörből az alanyi mentességre áttérni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Az alanyi adómentesség a szüneteltetést nem érinti, a tevékenység továbbfolytatása esetén a szüneteltetést megelőzően alanyi mentes adóalany továbbra is alanyi adómentes lesz, és ez fordítva is igaz. Áttérni csak az általános szabályok szerint, év végén lehet majd.

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett választhatnak átalányadózást, azonban a választás adóévre szól, tehát a szünetelés ilyen szempontból ezt sem érinti. Ha tehát a vállalkozó pl. 2020. december 1-jétől 2021. április 30-áig szünetelteti a tevékenységét, majd május 1-jétől ismét aktiválja a vállalkozását, és a novemberi bevételére átalányadózást/vagy tételes elszámolást alkalmazott, akkor a májustól decemberig tartó időszakra is azt kell alkalmaznia.

 

 

Forrás: adozona.hu

Konzultációs kérelem érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) arról, hogy közérdekű adatként kikérhető-e az önkormányzatok belső munkaanyagként előkészített költségvetési tervezete.

A közérdekű adat a közfeladat ellátásához kapcsolódó bármely adat

A közérdekű adat fogalmát a személyes adatok védelméről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. paragrafusának (5) bekezdése tartalmazza. A közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és a tevékenységére vonatkozó vagy a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett,

– a személyes adat fogalma alá nem eső,

– bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül a kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől,

– így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Látható tehát, hogy a közérdekű adat fogalmát Magyarországon rendkívül széles körben határozza meg a törvény.

Fő szabályként biztosítani kell a közérdekű adat nyilvánosságát

Az Infotv. 26. paragrafusának (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ehhez kapcsolódóan a törvény azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Általános korlátként érvényesül, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezet döntéselőkészítő anyag, felvetődhet a nyilvánosság korlátozásának kérdése.

NAIH: a döntés-előkészítéshez kapcsolódó dokumentumokat is ki kellhet adni

A NAIH rámutatott arra, hogy a 34/1994. alkotmánybírósági határozat szerint az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az úgynevezett munkadokumentumokra. Garanciális elv ugyanis az, hogy a köztisztviselői munka szabadon, a nyilvánosság nyomásától, befolyásolástól is mentesen történjen. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső anyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik. Magyarországon azonban a nyilvánosság követelménye láthatóan szélesebb körű, mivel a döntés-előkészítéshez kapcsolódó anyagok is nyilvánosak, kivéve, ha a nyilvánosság a független döntést veszélyezteti.

A szükségességi-arányossági vizsgálat alapján meg kell tehát vizsgálni, hogy az adatkiadás mennyiben veszélyeztetheti a közfeladatot ellátó szerv döntéselőkészítő tevékenységét, illetve annak illetéktelen befolyástól mentes ellátását. Amennyiben ilyen veszély kimutatható, azt dokumentálni kell, és a kérelmet el kell utasítani. Az elutasítás ugyanakkor nem irányulhat a döntés-előkészítés folyamatának átláthatatlanná tételére.

Ritkán állja meg a helyét a döntés-előkészítésre hivatkozás

Általános gyakorlat, hogy a közérdekű adatok kiadását az adatkezelők arra tekintettel tagadják meg, hogy az adatkérés belső, döntéselőkészítési anyagra vonatkozik. Több bírósági, illetve alkotmánybírósági ítélet is rámutat azonban arra, hogy a döntés-előkészítő jelleg nem jelent automatikus mentesülést a nyilvánosság követelménye alól, hiszen a nyilvánosság fő szabályként érvényesül, és minden kivételt egyedileg kell megvizsgálni. Az elutasítás előtt át kell gondolni továbbá a részleges teljesítés lehetőségét is.

 

 

Forrás: adozona.hu

Nyugdíjas a saját tulajdonában álló földterületet (nem termőföld) kívánja bérbe adni egy kft.-nek, amin üzlet nyílna. A nyugdíjas alanyi adómentes egyéni vállalkozó is, de a földet magánszemélyként kívánja bérbe adni. Kell-e, és ha igen, milyen nyomtatványon bejelentést tennie a NAV felé, hogy nem egyéni vállalkozóként adná bérbe a földterületet? – kérdezte olvasónk.

 

Az egyéni vállalkozó tevékenységi körei között szerepel a földterület-bérbeadás, és korábban már egyéni vállalkozóként végzett ilyen tevékenységet. Most azonban magánszemélyként kívánja kiadni a földterületet. Kell számlát, bizonylatot kiállítania? Online számlarendszerben kell jelenteni? Adómentesen végezheti, vagy csak a termőföld-bérbeadás volna adómentes? Kifizetőnek kell a 08-ason bevallani a 15% szja-t? – sorjáznak a kérdések.

Az szja-törvény az egyéni vállalkozó fogalmánál kivételként említi, hogy nem tekinthető egyéni vállalkozónak e bevételei tekintetében az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. Így tehát a nyugdíjas magánszemély megteheti, hogy a saját tulajdonában álló földterületet (nem termőföld) magánszemélyként adja bérbe egy kft.-nek, de ezt megelőzően előzetesen töröltetni kell az egyéni vállalkozói tevékenységi körei közül a földterület-bérbeadási tevékenységet.

Magánszemélyként bejelentési kötelezettség nélkül végezhető az ingatlan-bérbeadási tevékenység (ideértve a földbérbeadási tevékenységet is), ha e tevékenység kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, adómentes ingatlan-bérbeadás, azaz az ingatlan-bérbeadásra a magánszemély nem választ adókötelezettséget. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylatot is elegendő kiállítani. A számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető.

Ha azonban a magánszemély úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez adószámmal kell rendelkeznie, és emiatt egyéni vállalkozóként kellene végeznie ezt a tevékenységet. A termőföld-bérbeadás lehet adómentes, a föld bérbeadás adómentesen nem végezhető. Magánszemélyként az ingatlan (föld)-bérbeadásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mivel a bérlő egy kft., amely kifizetőnek minősül, így az önálló tevékenységből származó jövedelemből az adóelőleget a vonatkozó szabályok szerint neki kell megállapítania, a 08-as bevalláson bevallani, és megfizetni a magánszemélytől levont 15 százalék személyi jövedelemadót.

 

 

 

Több olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt is ismerünk, amely esetében nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére. Az ilyen biztosítottak milyen ellátásra jogosultak, és hogyan állapítják meg ezekben az esetekben az ellátás alapját? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 1. § (3) bekezdése az alapelvek között rögzíti, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

Ezzel párhuzamosan a jogszabály 7. §-a akként rendelkezik, hogy a biztosítottak – ha csak nincs ettől eltérő törvényi előírás – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

E szabályokat a korábbi Tbj. (1997. évi LXXX.) törvény is tartalmazta, és a gyakorlatban úgy érvényesültek, hogy a biztosított személy a nyugdíjjárulék fizetésérére tekintettel nyugdíjbiztosítási ellátásokra, míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésért cserébe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira volt jogosult.

Az új Tbj. hatályba lépését követően mindezen ellátásokat a társadalombiztosítási járulék fizetése alapozza meg.

Ugyanakkor több olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt is ismerünk, amely esetében nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére. A következőkben ezekkel foglalkozunk. (És persze számos olyan ellátás van, amelyekből nyugdíjjárulék kerül levonásra, de ezek most nem térünk ki, mivel nem keletkeztetnek biztosítási jogviszonyt.)

Az e biztosítotti körbe tartozók egyike a főállású kisadózó. Vele kapcsolatban viszonylag könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) pontosan meghatározza a biztosított kisadózó ellátási alapját, amely mind a pénzbeli ellátások, mind pedig a jövedelemkorlát (korhatár előtti és szolgálati járandóságban részesülők esetén) „kvázi” járulékalapként figyelembe vehető.

 

 

Forrás: adozona.hu

Koronavírus elleni védőoltást megtagadó, ezért fizetés nélküli szabadságon levő tanár elhelyezkedhet-e másik munkahelyen napi 8 órás munkaviszonnyal? Jár-e számára végkielégítés, ha felmondanak neki? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy fizetés nélküli szabadságon lévő tanár (oltáshiány miatt) el tud-e helyezkedni napi 8 órás munkaviszonyban máshol? Jár-e hátránnyal ez számára? Mi a teendő, ha ez a fizetés nélküli szabadság lejár, kötelező lesz-e visszamennie, vagy felmondanak neki? Ez egyáltalán látható-e előre? Ha felmondanak neki, akkor jár végkielégítés részére?

A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. kormányrendelet az oktatásban, a kulturális intézményekben dolgozókat, a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit, a szociális intézményekben dolgozókat, a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, valamint az adóhatóság személyi állományát kötelezi a védőoltás felvételére.

Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere dönt az esetleges kötelezettség tárgyában. Az a védőoltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozó, aki a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, és november 15. napja előtt nem vette fel a koronavírus elleni oltást, december 15-éig volt köteles azt megtenni, egyébként pedig január 31. napjáig.

A rendelet 2. § (9) bekezdése szerint a munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem mutatott be mentességet igazoló orvosi szakvéleményt. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony ezen okból történő megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

Valóban jó kérdés a fenti munkaviszony megszüntetési okkal kapcsolatban, hogy jár-e végkielégítés a munkavállaló részére. Ennek még nincs bírói gyakorlata, de attól fog függeni, a bíróság megítélése szerint a munkáltató működésével (hiszen a munkáltató írta elő az oltás felvételét a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel) vagy a munkavállaló magatartásával összefüggő felmondási okról van-e szó. Végkielégítésre csak az előbbi esetben lenne jogosult a munkavállaló. Álláspontom szerint nem jár végkielégítés.

A közalkalmazott esetében a további jogviszony létesítésének lehetősége attól függ, hogy a vezető-e, illetőleg a további jogviszonyok a közalkalmazotti munkaidejét érinti-e vagy sem. Utóbbi egyértelmű: a fizetés nélküli szabadságra tekintettel a közalkalmazott által létesítendő további jogviszony nem érintik a közalkalmazotti munkaidőt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt). 41. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

A Kjt. 44. § (1)–(2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység, valamint az állami projektértékelői jogviszony kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.

A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető, azaz a közalkalmazottat a törvény erejénél fogva előzetes írásbeli bejelentési kötelezettség terheli. A munkáltató a további jogviszony létesítését azonban csak összeférhetetlenség esetén tilthatja meg.

 

 

Forrás: adozona.hu

Belföldi gazdasági társaság 2021. évet érintő – külföldi adókulcsok szerint számított áfát tartalmazó – számláinak áfa-visszaigénylése folyamatban van. Hogyan kell ezt szabályosan könyvelni? Olvasói kérdésre Greff Magdolna okleveles adószakértő, a Finacont Kft. munkatársa válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: belföldi gazdasági társaság külföldi áfa-visszaigénylése folyamatban van a mérlegfordulónap után a tárgyévvel kapcsolatban (tehát 2021-es évet érintő számlák áfatartalmáról van szó, ami nem folyt be a fordulónapig). Kérdésünk, hogy ezt az összeget mikor lehet lekönyvelni az egyéb követelések közé? Csak akkor, ha a mérlegkészítésig befolyt, vagy mindenképp le kell könyvelni a tárgyévre a rendelkezésünkre álló adatok alapján? Illetve a követelést az egyéb bevételek közé kell rögzíteni vagy költségcsökkentő tétel lesz? Az egyéb bevételek között nem találok olyan pontot, ahova a külföldi áfa-visszatérítés miatti bevétel sorolható lenne.

A rendelkezésre álló információk alapján azt feltételezzük, hogy a 2021. évet érintő – külföldi adókulcsok szerint számított áfaösszeget tartalmazó – számlák áfa-visszaigénylése a 21ELEKÁFA nyomtatványon benyújtásra került még 2021. december 31-ét megelőzően, illetve az érintett számlák áfatartalma az adott külföldi ország szabályozása szerint visszaigényelhető.

Továbbá a számviteli törvény 29. § (6) pontja alapján „Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, …”A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. § (1) bekezdése szerint „Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, ….”. A fenti jogszabályhely alapján az anyagjellegű ráfordítások között csak a le nem vonható áfa számolható el. Ezért a levonható – vagyis a külföldi adóhatóságtól visszaigényelhető – áfa összege sem a bejövő számla könyvelésekor nem könyvelhető költségként, sem a visszaigényléskor nem könyvelhető, mint költségcsökkentő tétel.

A fenti jogszabályhelyek alapján a külföldi adókulcsok szerint felszámított áfát tartalmazó számla nettó összegét kell költségként könyvelni, míg az áfa összegét visszatérítendő adóként az egyéb követelések között egy ilyen célból alkalmazott főkönyvi számlaszámra kell könyvelni a szállítói kötelezettséggel szemben a számla teljesítési időpontjában. Ezáltal a követelés nem az egyéb bevétellel, hanem a külföldi szállítóval szemben kerül könyvelésre.

Miután a 2021. évre vonatkozó számlák külföldi áfatartalma a 21ELEKÁFA nyomtatványon benyújtásra került, célszerű a visszaigényelt áfa összeget az egyéb követeléseken belül átvezetni a „Visszatéríttetendő áfa” főkönyvi számról a „Külföldi adóhatóságtól visszaigényelt áfa” főkönyvi számra. Ezáltal a külföldi adóhatósággal szembeni követelés a 21ELEKÁFA nyomtatvány benyújtásának időpontjával keletkezik.

Amennyiben a külföldi adóhatóság a visszaigényelt áfa összegét az adózónak kiutalja, akkor a „Külföldi adóhatóságtól visszaigényelt áfa” főkönyvi számon nyilvántartott követelést a pénzeszközökkel szemben kell elszámolni.

Amennyiben a külföldi adóhatóság a visszaigényelt áfa összegének kiutalását megtagadja, akkor a „Külföldi adóhatóságtól visszaigényelt áfa” főkönyvi számon nyilvántartott követelést az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni.

Tehát a külföldi számla külföldi – visszaigényelhető – adótartalma költségként nem könyvelhető, ezáltal a visszaigénylés sem könyvelhető sem költségcsökkentő, sem egyéb bevételt növelő tételként, hanem a kiutalásig, vagy a kiutalás megtagadásáig az egyéb követelések között kell kimutatni a fent ismertetettek szerint.

 

 

 

Forrás: adozona.hu