Több olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt is ismerünk, amely esetében nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére. Az ilyen biztosítottak milyen ellátásra jogosultak, és hogyan állapítják meg ezekben az esetekben az ellátás alapját? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 1. § (3) bekezdése az alapelvek között rögzíti, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
Ezzel párhuzamosan a jogszabály 7. §-a akként rendelkezik, hogy a biztosítottak – ha csak nincs ettől eltérő törvényi előírás – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
E szabályokat a korábbi Tbj. (1997. évi LXXX.) törvény is tartalmazta, és a gyakorlatban úgy érvényesültek, hogy a biztosított személy a nyugdíjjárulék fizetésérére tekintettel nyugdíjbiztosítási ellátásokra, míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésért cserébe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira volt jogosult.
Az új Tbj. hatályba lépését követően mindezen ellátásokat a társadalombiztosítási járulék fizetése alapozza meg.
Ugyanakkor több olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt is ismerünk, amely esetében nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére. A következőkben ezekkel foglalkozunk. (És persze számos olyan ellátás van, amelyekből nyugdíjjárulék kerül levonásra, de ezek most nem térünk ki, mivel nem keletkeztetnek biztosítási jogviszonyt.)
Az e biztosítotti körbe tartozók egyike a főállású kisadózó. Vele kapcsolatban viszonylag könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) pontosan meghatározza a biztosított kisadózó ellátási alapját, amely mind a pénzbeli ellátások, mind pedig a jövedelemkorlát (korhatár előtti és szolgálati járandóságban részesülők esetén) „kvázi” járulékalapként figyelembe vehető.
Forrás: adozona.hu
Vélemény, hozzászólás?