Szerző: vecses_admin

  • Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

    Új kihívások elé állíthatja az adózókat és alapjaiban írhatja át az áfalevonási gyakorlatot az online számlaadatszolgáltatási kötelezettség bővítése.

     

    A 2020. július 1-i jelentési értékhatár eltörlése miatt a belföldi összesítő jelentésben minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell, amely alapján az adózók adólevonási jogot kívánnak gyakorolni. Az ezzel járó jelentős adminisztrációs tehernövekedést hivatott csökkenteni az a lehetőség, hogy a bejövő számlákat az adózók a NAV rendszerén keresztül lekérdezzék, amely alapján akár automatizálhatják is a folyamataikat.
     
    „Óvatosan érdemes viszonyulni ezekhez a fejleményekhez, hiszen a partnereinkre vonatkozó információk elérhetővé válásával azok ellenőrzése akár számon is kérhető a vállalkozásokon, például az adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
     
    Az áfalevonások alapjául szolgáló számlák hitelességének a vizsgálata hosszú évek óta a NAV ellenőrzéseinek meghatározó eleme. A hatóság ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a számla mögött álló ügylet kapcsán lehetett-e adóelkerülésre következtetni, illetve megtett-e minden tőle telhető olyan intézkedést a számlabefogadó, hogy elkerülje azt, hogy adóelkerülés részesévé váljon.

    Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!
     
    „Az adóhatóság akkor tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet révén adókijátszásban vesz részt” – mondta dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes szakértője. „Nincs korlátja annak, hogy az adóhatóság az erről való meggyőződéskor valamennyi, elvi síkon a számlabefogadó rendelkezésére álló információ ellenőrzését elvárja” – tette hozzá.
     
    Az online-számlaadatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a számlabefogadóknak lehetősége nyílik a szállítói számlák lekérdezésére. Ezzel pedig nem kizárt, hogy az adóhatóság a lekérdezések elmulasztását és igazolását olyan objektív feltételeknek minősíti, amelyre hivatkozással megtagadja a számlabefogadó adólevonási jogát.
     
    „A korábbi ellenőrzési tapasztalatokból kiindulva nem kizárt, hogy a bejövő számlák lekérdezése, vagyis az arról való megbizonyosodás, hogy a levonható adót tartalmazó számlát a kibocsátó is jelentette a hatóságnak, fontos vizsgálati szempont lesz az adóhatósági ellenőrzések során” – emelte ki dr. Schütt Attila.
     
    Az áfalevonások ellenőrzése kapcsán az elmúlt években kialakult adóhatósági gyakorlatot szem előtt tartva a szállítói számlák lekérdezésének lehetősége könnyen telepíthet új kötelezettséget is az adóalanyokra, ami még inkább indokolttá teszi az üzleti partnerek ellenőrzésének automatizáltan történő szoros beépítését a vállalati folyamatokba.

     

     

    Forrás: profitline.hu

  • Júliustól minden számlát látni fog a NAV

    2020. június 5. A júliustól változó online számlaadat-szolgáltatásról az adóhatóság az elektronikus tárhelyre küldött levélben tájékoztat. Téved, aki azt hiszi, hogy ez csak az áfás számlázókat érinti. Valójában majdnem mindenkit.

     

    Már érkeznek a NAV levelei az elektronikus tárhelyekre, és fontos információkat tartalmaznak mind a számlázó programot használók, mind a kézi számlákat kibocsátók számlaadat-szolgáltatását érintő szabályok alapvető változásáról. A levelekben szó lesz az alanyi mentes adóalanyokat és a kisadózókat érintő lényeges tudnivalókról, és az úgynevezett tárgyi adómentes ügyletek kezelésének szabályairól is.

    A most érkező levelekben az áll, hogy 2020. július 1-jétől változnak az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség szabályai, bővül azon számlák köre, amelyekről adatot kell szolgáltatni.

     2020. június 30. után kiállított minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amit egy adóalany

    – egy másik belföldi adóalanynak

    – belföldön teljesített ügyletről

    bocsát ki, a számla áthárított áfatartalmától függetlenül.

    2020. július 1-jétől tehát adatot kell szolgáltatni azokról a számlákról is, melyek áthárított áfatartalma 100 000 forint alatti, vagy áthárított áfát nem tartalmaznak.

    Így adatot kell szolgáltatni például
    – a belföldi fordított adózású,
    – az adómentes ügyletet bizonylatoló,
    – vagy például a különbözet szerinti szabályozás alapján adózó használtcikk-értékesítés ről

    kiállított számlákról is.

    Tárgyi adómentesség

    2020. július 1-jétől a tárgyi adómentes ügyletekről kötelező számlát – illetve a törvényi feltételek fennállásakor nyugtát – kibocsátani. Értelemszerűen az ilyen tárgyi adómentes ügyletekről (például adómentes fogorvosi szolgáltatásról, adómentes ingatlanértékesítésről) kibocsátott számlákról is kötelező az adatszolgáltatás.

    Továbbra sem kell azonban adatot szolgáltatni az olyan közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel – tárgyi adómentes – ügylet bizonylatáról, amiről az Áfatörvény előírásai szerint elég számlától eltérő egyéb számviteli bizonylatot kibocsátani. Vagyis nem kell adatot szolgáltatatni például az adómentes ingatlan-bérbeadásról kibocsátott bizonylatokról még akkor sem, ha a bérbeadó a bizonylatoláshoz számlanyomtatványt vagy számlázó programot használ.

    Változás a számlázában

    További fontos változás a számlázásban, hogy 2020. július 1-jétől a számlán a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét az áthárított adó összegétől függetlenül fel kell tüntetni.

    Változik a kibocsátására rendelkezésre álló idő is. A számla kibocsátására meghatározott, a teljesítéstől (előleg esetén az adófizetési kötelezettség keletkezésétől) számított észszerű idő 2020. július 1-jétől 15 napról 8 napra csökken. A számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidő csökkentése azon ügyletekről kiállított vagy kibocsátott számlákra vonatkozik először, amelyek teljesítése 2020. június 30-át követi.

    Hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatást?

    A számlaadat-szolgáltatást a NAV által biztosított elektronikus felületen – az Online Számla rendszerben – kell teljesíteni. Ehhez regisztrálni kell. A NAV Online Számla regisztrációt mindenképp el kell végezniük a vállalkozóknak július 1-jéig: mindenkinek, aki belföldi adóalany (vállalkozás, vállalkozó, adószámos magánszemély) felé állít ki számlát.

    A legújabb jogszabály tehát mindenkire érvényes, csak azokra nem, akik 

    • kizárólag külföldre számláznak, vagy 
    • kizárólag magánszemélyek részére számláznak. 

    2021. január 1-jétől viszont nekik is kötelező lesz adatot szolgáltatni a NAV felé.

    Számlázó programok

    Ha az adózó felkészült a változásra, és intézkedett, hogy számlázó programja a 2020. július 1-jétől hatályos szabályoknak megfelelő adatszolgáltatást teljesíteni tudja, akkor további teendője nincsen. Ha még nem gondoskodott az új szabályoknak megfelelően működő számlázó programról vagy meglévő számlázójának felkészítéséről, akkor az adóhatóság azt kéri, hogy ezt tegye meg.

    Kézi számlák

    Fontos, hogy a nyomtatvány használatával kibocsátott, úgynevezett kézi számlák adatrögzítésénél is ügyelni kell:

    – a számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó értékhatár megszűnésére,

     

    – a kötelezettség alá eső számlák körének bővülésére,
    – valamint arra, hogy 2020. július 1-jétől a kézi számlákról főszabály szerint a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül kell adatot szolgáltatni. Az 500 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó áthárított adót tartalmazó kézi bizonylatokról ettől eltérően, a számla kibocsátását követő naptári nap végéig kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

    További segítség

    Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség új szabályairól bővebb tájékoztatást és további hasznos információkat a NAV honlapján, a főlap/adó/általános forgalmi adó elérési útvonalon található tájékoztatóban olvashat. A számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos kérdését felteheti a 1819-es telefonszámon vagy írásban a NAV honlapján (www.nav.gov.hu), az alábbi linken elérhető felületen: https://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/e-ugyfsz.html.

     Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára korábban az MTI-nek elmondta, hogy július 1-jétől több mint egymillió vállalkozás egymás közötti ügyletének a számlaadatait látja az adóhivatal. A NAV figyelembe veszi a koronavírus miatti nehézségeket, szeptember 30-ig nem szankcionálja a 100 ezer forintos értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget betartani nem képes vállalkozásokat, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még mielőtt az első számlát kiállítanák, regisztrálnak az Online Számla rendszerben.

     

     

    Forrás: azenpenzem.hu

  • Fizetési kedvezmény magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi a koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket, amelyek az adózók széles körét érintik – közölte az adóhatóság a honlapján megjelent tájékoztatóban.

     

    Objektív körülmények hátrányosan befolyásolhatják az adófizetési (NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások) kötelezettség teljesítését, melynek áthidalására a törvényi keretek között, kérelemre az alábbi fizetési kedvezmények engedélyezhetők:

    • fizetési halasztás,
    • részletekben történő megfizetés,
    • mérséklés illetve elengedés

    A fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett egyéni vállalkozók a FAM01 űrlapon terjeszthetik elő. Az űrlap itt érhető el: https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

    Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók is választhatják a kérelemnek a fenti adatlap használatával, elektronikusan, Ügyfélkapun keresztül történő beküldését, vagy dönthetnek a papíralapon történő beküldés mellett is, levél formában vagy a NAV internetes honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához ” menüpontban elérhető adatlap kitöltésével.

    A papíralapú kérelmet az illetékes adó- és vámigazgatósághoz címezve kell előterjeszteni. A magányszemély és az egyéni vállalkozó adózó fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.

    A járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók e-papíron is benyújthatják bármely fizetési kedvezmény iránti kérelmüket.

    A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). A mérséklés engedélyezésének feltétele, magánszemély kérelmére a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, egyéni vállalkozók esetében a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

    A fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható, objektív körülmény. Ennek figyelembe vételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját, akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti.

    Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a NAV a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző jövedelmi és vagyoni helyzete, míg a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül.

    Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését. Ennek módja megegyezik a fentiekben leírtakkal.

    Az adózóknak bármikor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre díjmentesen előtörlesztést teljesítsenek, az engedélyezett futamidőnél korábban kiegyenlítsék a tartozásukat.

    A fizetési kedvezmények részletes szabályai megtalálhatóak a NAV honlapján elérhető a 30.2 számú információs füzetben.

    A kormány átmenetileg – a veszélyhelyzetre tekintettel – további fizetés kedvezmény engedélyezését is lehetővé teszi.

    Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal

    • legfeljebb 5 millió forint összegű adóra
    • maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést

    engedélyez pótlékmentesen, ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

    A kedvezmény igénybevételéhez az előzőekben már ismertetett módon kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy fizetési nehézségük áll fenn, amely a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

    A fizetési könnyítésre irányuló kérelemben az adózónak választani kell a részletfizetés vagy a fizetési halasztás közül, a kettő kombinációja nem engedélyezhető.

    Ilyen típusú kérelmet a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig lehet előterjeszteni. Az eljárás illetékmentes.

     

     

    Forrás: adozona.hu

  • Szja, áfa, kiva, társasági adó a járvány elleni védekezéshez nyújtott adományok után

    A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Tájékoztatót tett közzé a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítéléséről.

     

    A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) 28/A §-ában foglalt rendelkezések is.

    A Stab. tv. 28/A § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

    a) végzett tevékenységet vagy

    b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

    a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

    A Stab. tv. 28/A § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési kötelezettség

    a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

    b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében – a katasztrófahelyzetre tekintettel – a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

    Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

    A termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya alá, ha arra:

    • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,
    • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
    • a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,
    • ingyenesen

    kerül sor.

    A termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi.

    További kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

    Fontos tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

    Az egyes adónemekre vonatkozó részletes tájékoztatót itt olvashatja el.

     
     
    Forrás: adozona.hu
  • Közterhek részmunkaidős munkaviszony melletti vállalkozásban

    Az elmúlt hetekben többen kérdezték az Adózóna oldalán, hogy miként kell társas, illetve egyéni vállalkozóként a tb-közterheket fizetni, ha a vállalkozás mellett fennálló munkaviszonyban – a veszélyhelyzet miatt – heti 40 óráról a felére vagy még annál is kevesebbre csökkent a heti munkaidő. Cikkünkben a fenti kérdés kapcsán adunk részletes tájékoztatást a munkaviszony melletti vállalkozásban fizetendő közterhekről.

    A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, ha a nem nyugdíjas társas, illetve egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor a közterheket a tényleges jövedelme/kivétje alapján kell fizetnie. Ha például havonta a jövedelem/kivét 100 ezer forint, akkor 100 ezer forintból kell megfizetni 15 ezer forint személyijövedelemadó-előleget, 7 ezer forint egészségbiztosítási járulékot és 10 ezer forint nyugdíjjárulékot, továbbá a társas vállalkozás, illetve az egyéni vállalkozó is a tényleges jövedelem/kivét alapján – azaz jelen esetben 100 ezer forint után – fizeti a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót. Ezen többes jogviszony fennállása alatt a társas, illetve egyéni vállalkozó nem fizet munkaerőpiaci járulékot.  

    A fenti, legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a társas, illetve az egyéni vállalkozónak ne kelljen a minimális alapok szerint fizetnie a tb-közterheket:

    – Az egyik, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ha a munkaviszony csak a heti 20 órát éri el, akkor a vállalkozónak legalább a minimális alapok szerint fizetnie kell a tb-közterheket.

    – A másik a foglalkoztatás. Ha például heti 40 órás munkaviszonyban álló munkavállaló két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban nem valósul meg a foglalkoztatása, így ezen időszakban a vállalkozónak legalább a minimális alapok szerint szintén fizetnie kell a tb-közterheket.

    Ugyancsak a fenti, minimum 36 órás munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabálya köszön vissza a kisadózásról szóló törvényben. Ha a kisadózó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor kisadózóként nem lesz főállású kisadózó, és ezáltal esetében havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. Ez esetben is két szempontra kell figyelemmel lenni. Az egyik, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A másik szempont, hogy fenn kell állnia a munkaviszonyban a foglalkoztatásnak.

     

     
     
     
    Forrás: adozona.hu
  • Segítség a vállalkozások talpra állásához

    Egyszerű, olcsó, támogatással kombinált non-profit mikrohitelprogram beindítását javasolja a kormánynak a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat, mely a bankihoz képest jóval kedvezőbb feltételekkel tudná támogatni az önfoglalkoztatók, családi vállalkozások talpra állását.

     

    A koronavírus-járvány gazdasági hatásai már most húsba vágóak sokak számára – különösen igaz ez a kis családi vállalkozások és az önfoglalkoztatók számára, ahol az egész megélhetésüket jelenti a cég működése. Biztosan sokan lesznek olyanok is, akik elveszítik állásukat a járvány miatt, és az újrakezdés lehetőségét jelentheti a vállalkozóvá válás. Számukra dolgozott ki egy gazdaságélénkítő csomagot Szekfü Tibor, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnöke, aki egyben a Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke is.

     
     
     

    A javaslat már a Varga Mihály pénzügyminiszter vezette gazdaság-újraindító akciócsoport előtt van, melyet Orbán Viktor miniszterelnök hívott életre a járvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében.

    Segítség a vállalkozások talpra állásához

    Szekfü Tibor új, nonprofit vállalkozói mikrohitel elindítását szorgalmazza Fotó: archív

    Az akciócsoport javaslatokat gyűjt a gazdasági élet szereplőitől, és ezt a lehetőséget ragadta meg Szekfü Tibor egy új, állami finanszírozású, non-profit vállalkozói mikrohitel­program kidolgozására.

    – A válság nyomán nehéz helyzetbe jutott mikrovállalkozások újrakezdésének megsegítésére fordítható, támogatással kombinált mikrohiteltermékek finanszírozását javasoljuk a kormánynak. Az új vállalkozói mikrohitelprogram a bankinál jóval kedvezőbb feltételekkel, alacsonyabb garanciákkal tud segítséget adni a kis cégek, az önfoglalkoztatók számára – mondta Szekfü Tibor.

    Az új hitelalap működtetésére a javaslat szerint nyolcmilliárd forintot kellene elkülöníteni, és a hitel közvetítői a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, a magyar mikrofinanszírozási hálózat tagjai lennének.

     
    Forrás: veol.hu
  • Járványbiztos cégalapítás, ingatlan-adásvétel – ügyvédi ellenjegyzés digitálisanCégeljárás, ingatlan adásvételi szerződés: szinte mindenkinek automatikusan eszébe jut, hogy ezekhez a folyamatokhoz ügyvéd szükséges és az aláírás általában a jogi képviselő

    Cégeljárás, ingatlan adásvételi szerződés: szinte mindenkinek automatikusan eszébe jut, hogy ezekhez a folyamatokhoz ügyvéd szükséges és az aláírás általában a jogi képviselő irodájában történik meg. Sokan nincsenek tisztában ugyanakkor azzal, hogy az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött cégalapítást, cégmódosítást, vagy akár egy ingatlan adásvételt is el lehet intézni az ügyvéd előtti személyes jelenlét nélkül is, elektronikus úton.

     

     

    Most, hogy a személyes találkozásokat lehetőség szerint minimalizálni kell, a fenti lehetőségnek különös jelentősége lett, ezért elmondjuk, hogyan működik.

    A digitalizáció a jogban is megoldást nyújt – rugalmas a szabályozási háttér

    A külföldön tartózkodó vagy egyébként elfoglalt személyeknek kényelmes, illetve most, a járványügyi veszélyhelyzet idején kifejezetten hasznos lehetőséget teremt az ügyvédi tevékenység szabályozása az ellenjegyzés terén. Ez ugyanis lehetővé teszi az ügyvédeknek, hogy elektronikus úton, videóhívás igénybevételével járjanak el a korábban már azonosított fél aláírásának ellenjegyzése során. Fontos, hogy a hang és kép egyidejű továbbítása, illetve rögzítése kritériumnak megfeleljen az eljárás.

    Korábban külföldi aláírás esetében magyar külképviseleti hatósági felülhitelesítés, illetve Apostille-tanúsítvány beszerzése volt szükséges egy egyszerűbb cégalapításhoz, vagy módosításhoz, illetve ingatlan adásvételhez – vagy az ahhoz szükséges meghatalmazáshoz – is. Ezen formális szabályoknak való megfelelés az érintett részéről jelentős idő-, és költségráfordítást igényelt, ma már ez gyorsabban és olcsóbban is megoldható. Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány ugyanis nem szükséges.

    A gyakorlatban tehát az ügyfél – akár több ezer kilométerre az ügyvédtől – aláírhatja az okiratot videóhívás során, vagy a videóhívás során bemutatott okiraton az aláírását sajátjaként elismerheti. Ez alapján az ügyvéd ellenjegyezheti az adott okiratot és benyújthatja azt a cégbírósághoz, földhivatalhoz további alaki követelmények teljesítése nélkül.

    Ráadásul az sem gond, ha az ellenjegyző ügyvéd éppen nem elérhető, ugyanis a helyettesítésére jogosult is lefolytathatja a videóhívást. Ennek megfelelően az ügyfélnek nem kell külföldi hatóság előtt megjelennie és a kapcsolódó bürokratikus eljárásokon átküzdenie magát, hanem a saját irodájából, vagy ami most időszerű otthonából, gyorsan és egyszerűen elintézheti az aláírást.

    De a szabályozás egyes esetekre még ennél is nagyobb rugalmasságot biztosít. Olyan okiratoknál ugyanis, amelyek elektronikus formában is alkalmasak az adott ügy elintézésére, például a cégeljárás során – az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos okiratok egyelőre nem ilyenek – akár videóhívásra sincs szükség ahhoz, hogy azokat az ügyvéd ellenjegyezhesse, illetve maga elektronikus okiratként felhasználja. Ehhez egy cégeljárás esetén ugyanakkor szükséges az is, hogy az aláíró rendelkezzen minősített elektronikus aláírási jogosultsággal. Ez fogalmilag egy fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ilyen aláírási jogosultsághoz egy megfelelő hitelesítéssel rendelkező szervezet (ilyen a Microsec, Netlock) személyes azonosítás után egy megfelelő intelligens-kártyát bocsát rendelkezésre, amellyel az elektronikus aláírás megvalósítható.

    Tapasztalataink szerint a cégvezetők többsége egyelőre nem rendelkezik ilyen aláíró eszközzel, amely azonban a személyes jelenlét nélküli ügyintézést nem akadályozza, de az okiratok fizikai létrehozását (kinyomtatását és elpostázását) szükségessé teszi.

    Pénzmosási szempontú azonosítás

    A hatályos pénzmosási rendelkezések szerint az ügyvéd kötelezettsége, hogy az ügyfelét azonosítsa, megbízást csak szabályosan azonosított ügyfél esetén teljesíthet. Felmerül ezért a kérdés, hogy az ügyvéd által korábban még nem azonosított személyek esetében is lehet-e a fenti eljárást alkalmazni.

    A hatályos pénzmosási és az ügyvédekre vonatkozó szabályozás alapján az ügyvédek felügyeleti szerve, az Ügyvédi Kamara által előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján elvégezhető az ügyfél azonosítása. Az auditált szoftverek közé tartoznak például a Skype, az MTeams, és a zoom videótelefon programok bizonyos verziói, amelyek széles kör számára viszonylag egyszerűen elérhetőek. Azaz az eljáró ügyvéd megteheti, hogy először „távazonosítja” az adott személyt videóhívás útján, majd közvetlenül ezt követően sor kerülhet az ügyfél általi aláírásra, vagy az aláírás sajátjakénti elismerésére, esetlegesen az elektronikus okirat dokumentumhitelesítési szolgáltatással történő aláírására.

    Digitális megoldások – elektronikus vagy hagyományos okirati ellenjegyzés

    Az alkalmazható digitális megoldások tekintetében tehát különbséget kell tenni aszerint, hogy a már azonosított ügyfél aláírásának ellenjegyzése a cél, avagy távazonosítás is történik. Előbbi esetben bármely technikai megoldás használható, amely képet és hangot egyidejűleg továbbít, feltéve, hogy az adott megoldással rögzíteni is lehet a videóhívást.

    Utóbbi esetben azonban, amikor távazonosítás is történik, akkor a fentiek szerint kizárólag auditált elektronikus hírközlő eszköz használható. Az azonosítás folyamatát (a videótelefonálás hang- és képanyagát) az ügyvédnek rögzítenie kell és azt meg kell őriznie, így a fenti kényelmes megoldás akkor alkalmazható, ha az ügyfél a felvétel készítéséhez kifejezetten hozzájárul.

    Az ügyvédi ellenjegyzés az aláírást követően háromféleképpen történhet, attól függően, hogy az adott okiratot milyen eljárásban kell felhasználni:

    Az egyik esetben a dokumentumokat papír alapon kell benyújtani, így „fizikai” ellenjegyzés szükséges. Ebbe körbe tartoznak pl. az ingatlan-nyilvántartási kérelmekhez kapcsolódó okiratok. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél által kinyomtatott és a videóhívás keretében aláírt dokumentumokat postai vagy futárszolgálattal el kell juttatni az ügyvéd részére, vagy az ügyvédhez eljuttatott okiraton lévő aláírást utólag kell elismerni egy videóhívás keretében. Az ügyvéd az okiratokon elvégzi az ellenjegyzést, ellátja azokat a szárazbélyegző lenyomatával és kezdeményezi a szükséges eljárást.

    A második esetben, amennyiben elektronikus okirat is alkalmas az eljárásban – ilyen a cégeljárás – a fent leírtak szerint az ügyfél, amennyiben rendelkezik minősített elektronikus aláírási jogosultsággal, aláírhatja elektronikus okirati formában a dokumentumot, amelyet emailen tud eljuttatni az ügyvéd részére. Ez esetben az okirat nem jön létre fizikai formában, a jogi képviselő is elektronikus formában jegyzi ellen (maga is elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el) és nyújtja be a dokumentumokat az adott eljárásban.

    A fentiek mellett lehetőség van olyan dokumentumok ügyvédi ellenjegyzésére is, amelyet az a magánszemély ügyfélkapun keresztül történő azonosítása mellett a NISZ AVDH rendszerben (https://niszavdh.gov.hu/index) történt meg. Ez a fél általi azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatásnak minősül, és ehhez nem szükséges minősített elektronikus aláírási jogosultsággal, csak ügyfélkapu-hozzáféréssel rendelkezni. Egyébként több cégbírósággal történt szóbeli egyeztetésünk alapján az a következtetés vonható le, hogy egyöntetű gyakorlat a cégbíróságok körében még nem alakult ki, így nem kizárt, hogy egyes cégbíróságok gyakorlatában ilyen ellenjegyzett dokumentum is elfogadásra kerülhet.

    A digitális aláírás alkalmazható egyéb szerződések esetén is

    Megoszlanak az értelmezések arról, hogy a dokumentumhitelesítés szolgáltatással (pl. NISZ AVDH),de ügyvédi ellenjegyzés nélkül egy cégvezető tisztségviselője által aláírt elektronikus dokumentumok mennyiben tekinthetőek írásbeli szerződésnek, illetve megfelelő cégjegyzésnek.

    Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény kifejezetten rögzíti, hogy jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében az azok képviseletére jogosult természetes személy által aláírás-hitelesítéssel létrehozott elektronikus okiratot az ügyvéd elektronikus úton ellenjegyezheti. Tekintettel arra, hogy az elektronikus ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, álláspontunk szerint olyan szerződések, amelyek egyébként nem ellenjegyzés-kötelesek, érvényesen köthetőek meg elektronikus úton akkor is, ha az adott vezető tisztségviselő nem rendelkezik minősített aláírás-hitelesítési eszközzel.

    A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary partnere, adótanácsadó. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

     

    Forrás: ado.hu

     

  • Mikor érdemes csődvédelmet kérni?

    Ha a gazdálkodószervezet fizetésképtelenné válik, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, és kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben van tartozása, indokolt fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtania. Ha átmeneti fizetési nehézséggel küzd, és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie – hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

     

  • NAV: akkor is fizetni kell az egészségügyi ellátásért, ha fizetés nélküli szabadságra mentünk

    Ha a munkáltató nem fizeti a tb-t, a dolgozónak kell biztosítania saját ellátását – figyelmeztet az adóhivatal.

     

     

     

    Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért – ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra -, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján. Az MTI által is idézett közlemény szerint a biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz a 20T1011 jelű adat- és változásbejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújtható az ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy a nyomtatást követően postán. Akinek van a NAV ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszeréhez (06/80-20-21-22) PIN-kódja, az telefonon is bejelentkezhet. PIN-kódot igényelni lehet a NAV honlapjáról elérhető ONYA alkalmazással.  Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.  
    Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti. A járulékfizetéssel és a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban a NAV infóvonalán, a 1819-es telefonszámon lehet érdeklődni, illetve a NAV honlapján további hasznos információk találhatók a 20T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában és a 91. számú információs füzetben. A bejelentkezés nehézséget okozhat a munkavállalóknak, ezért a NAV arra kéri az érintett munkáltatókat, segítsenek munkavállalóiknak a 20T1011-es adatlap kinyomtatásával, ezt követően ugyanis a munkavállaló a kitöltött nyomtatványt postán be tudja küldeni a NAV-hoz. A kézi kitöltésű 20T1011-es nyomtatványt  ide kattintva tudja letölteni, itt pedig PDF-ben elérhető. 
     
     
    Forrás: nepszava.hu