Szerző: vecses_admin

ÉPÍTŐ-ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉPKEZELŐI OKJ-S TANFOLYAMOK (OKJ: 32 582 02) A VECSÉSI IPARTESTÜLETBEN!

Kezdési időpontok ↓

 

 

KEZDÉSI IDŐPONT: 2020. MÁRCIUS 9.

VÁLASZTHATÓ SZAKMAIRÁNYOK:
– TARGONCAVEZETŐ
– EMELŐGÉPKEZELŐ (KIVÉVE TARGONCA)
– FÖLDMUNKA-RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓGÉP KEZELŐ

A TANFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMILAG ELISMERT OKJ-S BIZONYÍTVÁNYT KAP.
A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI:
– 8 ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉG
– ORVOSI ALKALMASSÁG
A TANFOLYAM 24 ELMÉLETI ÉS 36 GYAKORLATI ÓRÁBÓL ÁLL. (A GYAKORLATI ÓRÁKBÓL MAX. 28 ÓRÁT A MUNKÁLTATÓ IGAZOLHAT A HALLGATÓNAK.)
A KÉPZÉS ÁRA: 80.000,- FT, AMELY TARTALMAZZA A KÉPZÉS KÖLTSÉGÉT ÉS AZ OKJ-S VIZSGADÍJAT. TÖBB SZAKMAIRÁNY VÁLASZTÁSA ESETÉN KEDVEZMÉNY!
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
vecses@tisztesipar.hu vagy 06/29/350-16

Bár iskolarendszerű képzéseken ingyenesen lehet OKJ-s végzettséget szerezni, azoknak, akik rugalmas munkarendben, esetleg hétvégenként szeretnének tanfolyamra járni, csak fizetős felnőttképzések közt tudnak válogatni. A legtöbb felnőttképző kínálatában az átlag tanfolyam ár vizsgadíj nélkül 200-250 ezer forint körül mozog. Szerencsére azonban vannak rövidebb és olcsóbb képzések is, melyekkel piacképes szakmát lehet szerezni.

 

A TanfolyamOKJ.hu tanfolyamkereső oldal összegyűjtötte a legnépszerűbb kedvező árú OKJ-s képzéseket.

Élelmiszer-, vegyi áru eladó OKJ-s tanfolyam

Lassan naponta jelennek meg újságcikkek arról, hogy mennyire megnőttek a bérek a kereskedelemben. Az Élelmiszer-, vegyi áru eladó részszakképesítéssel gyorsan el lehet helyezkedni a területen.

A képzés jellemzően 50-60 000 forintért elérhető, de az iskolák többsége részletfizetést is biztosít a jelentkezőknek. Emellett több intézmény kedvezményt nyújt a GYES-en vagy GYED-en lévő kismamáknak, bizonyos felnőttképzők pedig akár plusz képzést is adnak ajándékba a jelentkezőknek.

Targoncavezető tanfolyam

A targoncavezető képzések a legnépszerűbb tanfolyamok között szerepelnek a férfiak körében. Nem véletlenül, hiszen mindössze 1-2 hónap alatt elvégezhetőek, és OKJ-s végzettséggel az építőipar, a logisztika, a kereskedelem és a termelőipar területén is könnyen el lehet helyezkedni. A végzett szakemberek nem csak Magyarországon, hanem külföldön is rendkívül keresettek. Ráadásul ezekhez a tanfolyamokhoz érettségi sem kell, elég a nyolc általános.

Az OKJ-s végzettséget adó tanfolyam ára 40-től 50 ezer forintig terjed, ezt a tanulók részletekben is fizethetik.

Óvodai dajka OKJ-s tanfolyam

A nők körében rendkívül népszerű az óvodai dajka OKJ-s képzés. A tanfolyam akár 3 hónap alatt elvégezhető, a jelentkezéshez csak általános iskolai végzettség kell.

A tanfolyam ára tág határok között mozog, de átlagosan 70-80 000 Ft között van a képzés díja. Több iskola biztosít kamatmentes részletfizetési lehetőséget vagy különböző kedvezményeket, de van olyan iskola is, ahol ajándék bébiszitter képzés jár a tanfolyamra jelentkezőknek.

Bérügyintéző

A felnőttképzők kínálatában a legnépszerűbb tanfolyamok a rövid idő alatt elvégezhető pénzügyi képzések. Ilyen például a 4 hónap alatt elvégezhető bérügyintéző tanfolyam. A pénzügyi OKJ képzések a munkaerőpiacon is keresettek, az álláskereső portálokon rendszeresen hirdetnek meg bérszámfejtő vagy bérügyintéző pozíciókat.

A tanulóknak 60-65 ezer forinti összeget kell fizetniük a tanfolyamért, de természetesen ennél a képzésnél is van lehetőség részletfizetésre.

Ingatlanközvetítő

Az akár 4 hónap alatt elvégezhető ingatlanközvetítő képzés ára felnőttképző iskolától függően 56 000 forinttól 80 000 forintig terjed, de ez a befektetés hamar megtérül.

A Duna House statisztikái alapján a szakmával 1 éven belül már havi 200-300 ezer forintos nettó bevétel érhető el, de a néhány éves tapasztalattal rendelkező ingatlanközvetítők magasan az átlagbérek fölött keresnek, jellemzően 400 és 600 ezer forint közötti fizetést visznek haza.

Az OKJ átalakítása miatt azonban nem sokáig van már lehetőség arra, hogy néhány hónap alatt piacképes OKJ végzettséget szerezzen valaki.

„Érdemes minél előbb jelentkezni a kiszemelt képzésekre, mert a hamarosan életbe lépő változások miatt jelentősen megnövekedett az igény a felnőttképzésben, rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamok iránt. Emiatt az induló csoportok gyorsan betelnek.” – nyilatkozta Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu tanfolyamkereső oldal szerkesztője.

Az OKJ átalakításával kapcsolatos rendelet szerint a rövidebb és rugalmasabb ütemezésben induló tanfolyamokat kínáló felnőttképzők csak 2020. december 31-ig indíthatják a mostani feltételekkel a képzéseiket.

 

Forrás: napimagazin.hu

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása talán a társas vállalkozók vonatkozásában okoz a legtöbb nehézséget. Kétrészes cikkünkben az ennek során felmerülő bizonytalanságokkal, ellentmondásokkal foglalkozunk.

 

Folytatva a társas vállalkozói jogviszonnyal kapcsolatos írásunkat, egy gondolat erejéig „visszalapozunk” a társas vállalkozó fogalmához. A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. § d) pontjának 1. alpontja a következők szerint rendelkezik: társas vállalkozónak minősül „a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).” 

A folytatáshoz előfizetés szükséges. Egyértelmű a megfogalmazás, különös tekintettel a tényleges és személyes közreműködésre. Ugyanakkor, a biztosítási kötelezettség tartamát meghatározó 10. szakasz (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a biztosítási kötelezettség a „tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig” áll fenn. Tehát ebben az esetben már nem esik szó a tényleges közreműködésről, „elegendő” a személyes közreműködési kötelezettség is a biztosítási kötelezettség keletkezéséhez. Ez azt is jelenti, hogy ha a társasági szerződés tartalmazza a személyes közreműködési kötelezettséget, megállapítható a társas vállalkozói jogviszony.

Ezzel összefüggésben a 2003/63. számú adózási kérdés – amely ugyan még a régi társasági törvényhez (1997. évi CXLIV. törvény) kapcsolódott, de megállapítása a mai napi valós – kifejti, hogy amennyiben a társas vállalkozó személyes közreműködést vállalt a társaság tevékenységében, a személyes közreműködésre a Tbj. 10. § (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 5. §-ában meghatározott kezdő időponttól kezdve mindaddig kötelezett, amíg a társasági szerződést e tény alapulvételével nem módosítják, illetve amíg a céget a cégjegyzékből nem törlik.

Mindezek alapján társadalombiztosítási szempontból az a célszerűbb megoldás, ha a személyes közreműködésről, illetve annak módjáról (ideértve az ügyvezető jogiszonyát is) a társasági szerződés nem rendelkezik. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek azok az időszakok, amikor a társas vállalkozó mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól!

Négymilliárd forint értékben jelennek meg zöld gazdaságfejlesztési pályázatok – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

 

György László hangsúlyozta: a zöld gazdaságfejlesztési pályázattal a megújuló energia és az energiahatékonyság területén kapacitásfejlesztő vállalkozásokat segítik majd.

 

 

A kis- és középvállalkozások energetikai és energiahatékonysági programjára 32 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. A négymilliárd forintos zöld gazdaságfejlesztési program azt szolgálja, hogy ezt az igényt kiszolgáló kapacitások jöjjenek létre országon belül – tette hozzá.

György László arról is beszélt: több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a vállalkozások az ipar 4.0 érettségüket növeljék, vagyis robotizáljanak, automatizáljanak, átszervezzék folyamataikat, menedzsmentjüket annak érdekében, hogy az egy főre eső termelékenységet növeljék.

A tavaly indult Magyar multi programról elmondta: éves szinten 10-12 milliárd forint értékben támogatja a kormány évente valamivel több, mint ötven magyar vállalkozás fejlesztését.

György László tájékoztatása szerint a programban olyan társaságokat keresnek, amelyek az elmúlt években bizonyították, hogy nagy növekedésre képesek: három egymást követő évben legalább évi húsz százalékkal növekedtek, vagy exportjukat éves átlagban ötven százalékkal növelték. Ezek a vállalkozások lesznek évtizedes távlatban azok a cégek, amelyek Magyarországon a tartós gazdasági fejlődés alapját biztosíthatják, mert a “jövő magyar, high-tech és zöld” lesz – fogalmazott.

 

Forrás: azuzlet.hu

5 tipp 5 szakembertől, hogy jól megalapozott döntést hozhass.

 

Te is régóta kacsintgatsz a vállalkozói életforma felé? Tudjuk, nem könnyű hátrahagyni az alkalmazotti létet, és belevetni magunkat egy kockázatokkal teli kihívásba. Kétségtelen, hogy egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni! Ebben most az Üzlet és Utazás rendezvény előadói lesznek segítségedre, akik sikerrel vették ezt az akadályt.

1. Vedd sorra a legfontosabb kérdéseket!

Belme Ági, a Travel In&Around alapítója szerint minden a megfelelő kérdésekkel kezdődik, amiket először muszáj feltennünk önmagunknak. “Ha egyszerre változtatunk meg mindent, az igazi sokk az elménknek. Hogy ezt elkerüljem, én ezeket gondoltam át felmondás előtt: jó-e az időzítés? Mekkora változást hoz az életembe ez a felmondás? Anyagilag megengedhetem-e magamnak? Jó úton vagyok-e ott, ahol vagyok? Van-e kitartásom az új ötletek megvalósításához?”

2. Nézz szembe reálisan a helyzeteddel!

Ezzel Dallos Zoltán, az Üzlet&Utazás magazin alapítója is egyetért. Az üzletember szerint a legfontosabb, hogy már előre reálisan mérjük fel a saját igényeinket és korlátainkat is. „Szögezzük le, nem mindenkinek való a vállalkozói életforma. Semmiképp se menj fejjel a falnak! Gondold át pontról pontra, lépésről lépésre, mit is szeretnél elérni. Ehhez készíts pénzügyi tervet, hiszen az első hónapok még inkább a kiadásokról, mintsem a bevételről szólnak. Ezen túl nagyon fontos szempont, hogy ha még nem érzed biztosnak magad, ne lépj ki a munkahelyedről! Csakis akkor engedd el a főállásod, ha már szinte 100 százalékig biztos vagy abban, hogy képes vagy a saját lábadon is megállni.”

3. Keresd azok társaságát, akik motiválnak!

Minden változás simábban megy, ha körülvesz egy támogató közeg, amelynek tagjai hisznek benned és a céljaidban. Ezt emeli ki Bolya Imre, karizmatikus előadó, aki szerint meg kell keresnünk a nekünk való társaságot. “Teremts magadnak egy támogató környezetet! Óriási inspirációt fog adni az utadon. Keresd sikeres vállalkozók társaságát, akik már elérték azt, ahova te tartasz. Járj el rendezvényekre, ahol rendszeresen találkozol a hozzád hasonló vállalkozókkal, hogy egymást inspiráljátok.”

4. Építs ki erős szociális hálót!

Az emberi kapcsolatok nem csak ahhoz elengedhetetlenek, hogy lelkileg megkönnyítsék a váltás terheit. Praktikus okokból is szükség van rájuk, hogy átvészeljük a kezdeti bizonytalanságot – emeli ki Tóth Gábor, a Tudatos fiatalok közösségének alapítója. “Sok félelmetes kérdés felmerülhet. Például: mi lesz, ha nem sikerül és elfogy a pénzem? Utcára kerülök? Ezért is fontos, hogy az ember kiépítsen egy szociális hálót, egy támogató közösséget, ahol valaki azt mondja: “Ha balul sülnek el a dolgok, lakhatsz nálam. Elférsz a kanapén.” Ez nem csak jól eső, emberi gesztus, de tényleg meg tudja nyugtatni az embert, hogy akárhogy is lesz, nem jön el a világ vége.”

5. Tedd félre a félelmeidet, és vesd bele magadat!

És ha már mindez adott, akkor jöhet a legvakmerőbb mutatvány: mély levegő, és ugorhatsz! “Nem tartod magadat felkészültnek? Megértelek, ezzel mindenki így volt az elején” – hangsúlyozza Domán Zsolt, a DO! Marketing alapítója. „A vállalkozást mindenki úgy kezdi, hogy szárnyak nélkül leugrik a sziklaszirtről és aztán zuhanás közben megtanul repülni. Mi következik ebből?! Az, hogy itt az ideje cselekedned! Nem holnap, nem a jövőhéten, most! Ha nem vágsz bele, akkor a kispadon üldögélve nem fognak kinőni a szárnyaid!”

Ennek első lépéseként érdemes ellátogatnod a X. Üzlet és Utazás rendezvényre március 5-én, a Lurdy Ház mozijában, ahol közvetlenül a szakemberektől hallhatod személyes tapasztalataikat arról, ők hogyan élték meg a nagy fordulatot! Az előadók utazási történeteiket is megosztják, hiszen a szabadúszó életstílusnak hála sokaknak alkalma nyílik kalandozni a nagyvilágban. Emellett számtalan gyakorlati tippet és értékes tudnivalót is átadnak, aminek kezdő vállalkozóként óriási hasznát veheted a saját bizniszed beindításához. Tekints erre a rendezvényre úgy, mint az első fontos befektetésre a jövőd érdekében!

 

Forrás: amdala.hu

Kiküszöbölhető lehetne, hogy miközben a vállalkozások terhei csökkennek, egyes önkormányzatok se kerüljenek nehéz helyzetbe. 

 

Igazságtalannak tartja az iparűzési adó jelenlegi rendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint versenyképesebbé kell tenni a magyar adórendszert. 

Az MKIK elnöke mindezt arra reagálva mondta, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács azt javasolta, szűnjön meg az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége, emellett a cégek két más módszerrel is csökkenthetnék iparűzési adó alapjukat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli a módosítás tervezetét.

Magyarország a rendszerváltozás után egy olyan adórendszert épített föl, ami a visegrádi országokhoz képest lényegesen nagyobb adóterhelést jelentett a vállalkozásoknak. Az elmúlt évek adócsökkentései azonban hasonló szintre mérsékelték a közterheket, így versenyképesekké váltunk velük – fogalmazott Parragh László az InfoRádióban. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, ha ezen a pályán halad tovább az ország, és további adócsökkentés következne be, jelen esetben a helyi iparűzési adó tekintetében, az tovább erősítené a magyar gazdaságot, és egy esetleges globális problémára hatékonyabban lenne képes reagálni. Ezért az MKIK abszolút mértékben támogat minden olyat lépést, ami adó- vagy adóadminisztráció-csökkentéssel jár – hangsúlyozta az elnök.
 
Hatékonyságjavítással pedig kiküszöbölhető lehetne az is, hogy miközben a vállalkozások terhei csökkennek, egyes önkormányzatok se kerüljenek nehéz helyzetbe, miután náluk hiányként jelentkezne az iparűzési adóból származó bevételek kiesése – tette hozzá Parragh László, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon a 3200 önkormányzatból mintegy 300 az, amely érdemi iparűzési adóval tud számolni, míg a maradék 2900 nem, ilyen értelemben ezt igazságtalan adónemnek is tartja.

Az iparűzési adó javát kis- és közepes vállalkozások adják, és az említett 300 település, amely megkapja, aránylag szabadon gazdálkodhat vele. Ennek révén olyan beruházásokat eszközölhetne, amiket más települések nem tudnak, mert a szerencse nem részesíti őket abban, hogy egy nagyobb cég telepedjen le náluk, miközben a közfeladataikat ugyanúgy el kell, hogy lássák – fogalmazott az iparkamara elnöke, kiemelve, hogy a mostani elosztási mechanizmus igazságtalan.

Az MKIK azonban nem most helyezkedett erre az álláspontra, hanem már 15 éve ezt forszírozzák, miután nagyjából ennyi ideje nem nyúltak hozzá a helyi iparűzési adó rendszeréhez. Azóta viszont az informatikában, a digitalizációban, vagy akár az adatkezelésben mi-minden változott – magyarázta Parragh László, kifogásolva például, hogy „miért kell fönntartania minden önkormányzatnak egy adóügyi osztályt, amikor van egy adóhatóságunk, ami láthatólag remekül működik”, és miért kell a helyi adókat helyben kiszámolni, amikor az csak egy algoritmus, és a központi kormányzat meg tudná csinálni”.

A szakember úgy véli, éppen ideje újragondolni a rendszert. Hogy ez vitákat generál, azt mutatja, a döntéshozó fájdalmas helyre nyúl, azonban a vitákat nem lehet megspórolni – tette hozzá Parragh László.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli annak a tervét, hogy az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége megszűnjön. Továbbá a tervezett módosítás másik két elemét is, miszerint az amortizáció költségét, illetve a fejlesztési ráfordításokat rendkívül progresszív mértékben érvényesíteni lehetne az iparűzési adóban, vagy az adó alapjában, ezzel ösztönözve a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy fejlesszenek és pótolják az elhasználódott termelési eszközöket, gépeket – nyilatkozta az InfoRádiónak Perlusz László, a VOSZ főtitkára, aki szerint ez egy nagyon jó irányú módosítás, és valós és széles körű segítséget jelentene a vállalkozások számára.

 

Forrás: onkormanyzatiklub.hu

A tevékenységét folyamatosan végző katás egyéni vállalkozónak 2020. február 25-éig kell a bevallásadási kötelezettségét teljesítenie a 19KATA nyomtatványon. Adózónak a 2019-ben elért bevétel nagyságáról és a tételes adó fizetésével érintett hónapok számáról kell nyilatkoznia. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

 

 

Ha az adózónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó jövedelme is van, akkor a 19SZJA bevallást 2020. május 20-áig kell benyújtania.

Újdonság, hogy azok az adóév teljes időszaka alatt a kata vagy eva hatálya alá tartozó (őstermelői tevékenységet nem végző) egyéni vállalkozók, akik az szja-törvény szabályai szerint adóköteles jövedelmet is szereztek 2019-ben, jóváhagyás nélkül is elfogadhatják a bevallási tervezetet, ezáltal is csökkentve a bevallási kötelezettséggel járó adminisztrációs terheiket.

A bevételi értékhatárra figyelemmel a 19KATA nyomtatványon kell bevallani a százalékos adó összegét is.

Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni [például szünetelteti a tevékenységét, vagy évközben jelentkezik be a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozások adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá], akkor a 40 százalék adót a bevétel azon része után kell megfizetni, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

Tételes adót nem kell bevallani, mivel a bejelentkezéssel az automatikusan „előíródik” a folyószámlán.

A kisadózó vállalkozás bevételének minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mi számít katás bevételnek, és mi nem, hogyan kell elszámolni a más adózási formákban szerzett, illetve a katázás szünetelése alatt érkezett bevétellel, továbbá milyen adatszolgáltatási kötelezettségekre kell figyelni!

A műszaki területeken (mérnöki, gyártási, IT, építőipar, ingatlanpiac) az eddigi évekhez hasonlóan növekedtek a fizetések és várhatóan ez a növekedés nem is fog megállni, írja friss elemzésében a Hays Hungary munkaerő-közvetítő vállalat. A szakemberhiány szinte minden szektorban megfigyelhető, ami azt eredményezi, hogy a munkavállalóknak nagyobb az alkupozíciójuk munkahelyváltás vagy bértárgyalás esetén.

 

Korai lenne kijelenteni, hogy újabb gazdasági válság van kilátásban, viszont a kivárás nem fenntartható hozzáállás a gazdaságban, ezért már 2020-ban számítani kell a munkaerőpiac átalakulására. Valamennyi szektorban érezhető volt a változás szele, mely elsősorban az autóiparban tapasztalható bizonytalanság következményének tudható be. Jellemzően a gyártó cégek szellemi toborzásában tapasztalható a folyamatos bővülési célok miatti nyomás csökkenése. Ezt a lélegzetvételnyi szünetet kihasználva a hazai munkáltatók a tűzoltás helyett egyre inkább a hosszabb távú megoldásokra fókuszálnak.

Az újabb technológiák megjelenésével a befektetők egyre inkább hajlanak a rövid távon drágábbnak tűnő, de jóval kiszámíthatóbb gépek által végzett munka felé, mintsem az olcsóbb, de rapszodikus humán erőforrás felé. Ez a trend várhatóan 2020-ban nem csak hazánkban, de a régióban is erősödni fog.

„Az évente megjelenő bérfelmérésünk saját tapasztalataink és szakértőink piaci elemzései alapján készül el. A bérfelmérésről szóló kiadványunk átfogó képet ad a magyar munkaerőpiaci helyzetről. Tanácsadóink folyamatosan követik a munkaerőpiac trendjeit, így kiadványunk nem csak a kíváncsi munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is érdekes lehet.” – nyilatkozta Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója.

A 2019-es esztendő ismét az építőipar és ingatlanpiac éve volt. Rekordszámú új beruházást fejeztek be és adtak át, illetve az elmúlt évek legnagyobb tranzakcióit is ebben az évben vitték véghez. Ez a termelékenység nem jöhetett volna létre a kedvező piaci és befektetési környezet nélkül, mely kiváló táptalajt ad a Magyarországra érkező külföldi tőkének. Az építőipar és ingatlanpiaci területen dolgozó szakemberek kezdő bére bruttó félmillió forint körül mozog, míg egy tapasztalt, vezető beosztású szakember akár bruttó másfél-kétmillió forintot is elkérhet.

Az építőipar mellett a mérnöki terület volt talán a leginkább fókuszban, az autóiparban tapasztalható lassulás miatt. Ezen a területen csökkent a toborzás mértéke is, viszont a bérek emelkedése az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem állt le.

Egy mérnök minimum félmillió forintot kér

Idén egyértelműen Kelet-Magyarországé volt a rivaldafény az újonnan megnyíló fejlesztési központok, illetve az új beruházások és bővítések terén. Ebből adódóan a bérek is ebben a régióban mutattak nagyobb változást. A tapasztalattal nem rendelkező jelöltek bére minimálisan, a tanulmányaik mellett dolgozóké erőteljesen növekedett. A szeniorok bére tovább nőtt, főleg a speciális tudással rendelkező vagy szakmai támogatásra képes jelölteknél. Még fontosabb kérdéssé vált a bér mellett a tervezhető karrierút, és a vállalat reakcióideje a változásokra.

A kezdő fizetések jellemzően bruttó 475.000-500.000 forint között mozogtak, 5 év tapasztalattal pedig ennek már közel a duplája, bruttó 750.000-1.100.000 forint volt az átlag.

Az informatikai területen dolgozók bérének növekedése 2019-ben sem állt meg, mivel a piac továbbra sem rendelkezik elegendő, jól képzett szakemberrel. A legkeresettebb szakemberek még mindig a szoftverfejlesztők, de jelentősen megnőtt a kereslet a Data Scientist, Machine Learning és Devops mérnökök iránt is.

Az IT területén a versenyképes fizetési csomag fogalma is megváltozott, míg az elmúlt években csak a top cégek tudtak akár 20-25 százalékkal magasabb béreket adni, mint a piaci átlag, addig mára egyre több vállalat nyújt kimagasló kompenzációs csomagot. Akár 200.000-300.000 forintos eltérés is lehet két hasonló munkatapasztalattal rendelkező szoftverfejlesztő bérében, attól függően, hogy hol dolgoznak.

 

Forrás: autopro.hu

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete; a szakképzési rendszer átalakításának és fejlesztésének fontos dokumentuma, amely a 2020. szeptembertől érvényes változásokat tartalmazza.

 

Mit már ismert, a hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik. A köznevelésből kivált, és önálló terület lett a szakképzés, egy másik törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást.

A szabályozás leginkább a felsőfokú oktatás szabályrendszerével hasonlatos, és az elektronikus ügyintézésre hangoltak. A sokak által már ismert KRÉTA rendszer kerül alkalmazásra.

A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre.

Az új szakképzési rendszert 2020. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben vezetik be úgy hogy az eddigi indított képzések kifutnak.

Új fogalommal kell megismerkedni, mert az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben a 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A titkársági teendőket az MKIK látja el. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.

Másik újdonságot kell megtanulnunk, mert a szakmai és vizsgakövetelményeket (SZVK) felváltja a képzési és kimeneti követelmény (KKK). Ez tartalmazza a vizsga leírását is.

Valószínű először az iskolák óraszervezésénél (tanrend összeállításban) jelent először gondot, majd a mi gondolkodásunkban is át kell állni arra, hogy a diák nem tantárgyat, hanem szakmát tanul. A vizsgán nem lesz külön szóbeli vizsga, de a gyakorlati vizsgának lesz szóbeli része is!  A keret tanterv helyett programtanterv lesz.

A végrehajtási rendeletben meghatározták, és a szakértők jelenleg is keményen dolgoznak rajta, hogy március végéig megjelenjen a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre.

Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés.

Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít.

Sok vállalkozónak jelent lehetőséget az új szakképzési törvényben bevezetett közreműködő óraadó oktató fogalma. Ez lehetőséget ad, hogy a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, óraadóként közreműködjenek. Ezáltal valós, életszerű gyakorlati tudás is bekerülhet az iskolába.

Azt tudjuk, hogy szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ. Azt is tudni lehet, hogy ennek biztosítása – esetünkben – a gyakorlati képző feladata. Igen érzékenyen érint bennünket a finanszírozás ellentételezése, amelyről egyelőre nincs ismeretünk.

Életszerű, hogy a felnőtt szakképzésben rövidített képzési időt is bevezethetnek az iskolák. Így pl. beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, megengedett pl. az e-learning is.

A munkaerő-piaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. A munkaerő-piaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítvány megszerzéséért akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni.

Újabb lehetőség a mi jól felszerelt gyakorlati képzéssel is foglalkozó vállalkozásunknak, hogy a vizsgát bármelyik – a kamara által minősített – akkreditált gyakorlati képzőhelyen le lehet bonyolítani!

Sok múlik a területi ipartestületeken, hogy mennyire szorgalmazzák az gazdaság érdekérvényesítő szerepének megjelenését a helyi képzési struktúrában! A lehetőség adott az iskolai Képzési Tanács megalakítására, a területi ipartestületeken a sor, hogy éljünk a kezdeményezés lehetőségével

A Képzési Tanácsok megalakulásáról folyamatosan várjuk az értesítéseket! Szükség esetén, – kérésre, – szívesen segítünk.

Érdemes megjegyezni az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapját, https://ikk.hu/  ahol az aktuális friss információk mindenki számára, közérthetően vannak megfogalmazva, de bármilyen kérdésben készséggel állok a rendelkezésetekre.

Budapest, 2020. 02. 11.

Juhos János

alelnök 

Mostanáig mintegy 51 ezer cég tért át a kisvállalati adózásra (kiva) – közölte a Magyar Hírlappal Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

 

A 2013-ban bevezetett kisvállalati adó az egyik legdinamikusabban népszerűsödő adófajta. A vállalkozások több speciális adózási forma közül választhatnak, a megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénz spórolható meg, törvényi keretek között – mutatott rá az államtitkár.

A kiva kulcsa először 2017-ben csökkent két százalékkal, 14 százalékra, 2018-ban egy százalékponttal, majd idén újabb egy százalékponttal, 12 százalékra mérséklődött.

Az intézkedés eredményességét a legfrissebb statisztika igazolja, az adóhivatal február 7-ei nyilvántartásában ugyanis már 50 899 kivás cég szerepelt – ismertette az államtitkár.

Beszámolt arról is, hogy az adózók számával együtt és a kulcs csökkentése ellenére nőtt a kivabevétel: míg 2018-ban 41,7 milliárd forint volt, addig tavaly már 70,5 milliárd forintot tett ki.