Szerző: vecses_admin

Ötből négy egyetemista indítana saját vállalkozást, a legtöbben azért, hogy megvalósítsák önmagukat – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felméréséből. A kutatás szerint a diákok nagy része külföldön is kipróbálná magát, a legtöbben több évre vagy akár örökre is kint maradnának.

A Budapesti Metropolitan Egyetem negyedszer készítette el METU Index nevű kutatását, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg munkavállalási és vállalkozási terveikről. A kutatást ebben az évben teljes egészében az egyetemen működő Marketing Műhely hallgatói tervezték meg és bonyolították le. A METU idén azt vizsgálta, az Y- és Z-generációs hallgatók hogyan tervezik karrierjüket – alkalmazottként vagy vállalkozóként, illetve itthon vagy külföldön.

Tíz diákból kilenc már most legalább 20 órát dolgozik egyetem mellett, a kitöltők 46 százaléka pedig heti 36 órát vagy ennél is többet vállal. A válaszadók 36 százaléka arra számít, hogy 5 éven belül kétszer vált munkahelyet, 27 százalékuk legfeljebb egyszer váltana, 23 százalékuk pedig szívesen maradna az első munkahelyén.

A munkaerőpiaci elhelyezkedés szempontjából a diákok a jó kommunikációs készséget, a nyelvtudást, a motiváltságot, az önállóságot és a szorgalmat tartják a legfontosabbnak. A versenyképes tudás megszerzését leginkább a munkahelytől várják (28 százalék), de hasonló hangsúlyt kap az egyetem és az önképzés, azaz az ismeretek saját erőből történő elsajátítása is (23-23 százalék).

Fotó: MW ARCHÍV

A többség (78 százalék) szívesen vállalkozna, elsősorban az önmegvalósítás és saját képességeik kipróbálása miatt (48 százalék), illetve azért, mert van egy saját ötletük, amiben hisznek, és szeretnék erre alapozni leendő cégüket (17 százalék). Vannak olyanok is – a válaszadók 16 százaléka –, akik egyszerűen csak nem szeretnének alkalmazottként dolgozni. A válaszadóknak ugyanakkor csak közel egyharmada látja magát saját vállalkozása vezetőjeként 10 év múlva, a legtöbben alkalmazottként, illetve közép- vagy felsővezetőként képzelik el karrierjüket.

Akik nem tervezik vállalkozás alapítását, azok főként a munkavállalóként elérhető stabil fizetés (29 százalék) és a kisebb felelősség (26 százalék) miatt válaszoltak így. Minden negyedik válaszadó először inkább tapasztalatot gyűjtene, és csak utána indítana saját vállalkozást.

A legtöbben külföldön is kipróbálnák magukat

A legtöbb válaszadó szívesen költözne külföldre, az egyetem után (43 százalék), vagy akár már tanulmányai alatt is (15 százalék), 37 százalékuk pedig egyáltalán nem vállalkozna ilyesmire. A külföldre készülők jelentős része (28 százalék) mindenképpen hosszabb távban gondolkozik. A válaszadók egyötöde csak a tanulmányai alatt vagy legfeljebb pár évig tervez külföldön tartózkodni, 15 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza se térne.

A legtöbben önállóan, a nulláról indulva építenék fel kinti életüket – 64 százalékuk önerőből, saját pénzből oldaná meg a lakhatását. A válaszadók kisebb hányada barátokhoz vagy rokonokhoz tudna költözni (12 százalék), esetleg ösztöndíjból (7 százalék) vagy munkáltatói támogatásból (16 százalék) rendezkedne be kint. A külföldi tartózkodás esetén fontos, hogy valakihez tudjanak fordulni, ha anyagiakban vagy bármiben segítségre szorulnának. A legtöbben a kint lévő barátokat keresnék fel ilyen esetben (33 százalék), de többen említették az itthoniakat (24 százalék), illetve a helyieket (20 százalék) és a kint élő magyarokat is (15 százalék).

Forrás: vg.hu

A kormány erejéhez mérten mindig támogatni fogja a gazdaságban már bizonyított magyar családi vállalkozások értékes kezdeményezéseit – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kommunális gépjárművek felépítményeinek gyártásával foglalkozó Seres Kft. felületkezelő üzemének átadásán Barcson kedden.

Hangsúlyozta: Magyarország fejlődéshez szükség van a kormány jó gazdaságpolitikájára, az európai uniós forrásokra, a térségi, megyei, települési vezetők munkájára, de „mindez csak akkor működik”, ha vannak elkötelezett, bátor, tehetséges emberek, akik képesek felépíteni egy céget és van víziójuk arról, miként lehet továbbfejleszteni.

Az Európai Unió a fejlesztési források biztosításával nem kegyet gyakorol, hanem egy megállapodás rá eső részét teljesíti, amiért mi megnyitottuk piacainkat – mondta.

Közölte: „vannak olyan érdekeltségek Brüsszelben, amelyek azt gondolják, ezeket a forrásokat nem gazdaságfejlesztésre, hanem sokkal inkább a migránsok betelepítésére – és egyébként teljesen reménytelen integrációjára – kellene költeni”.

Elmondta, nekünk az a dolgunk, hogy kipréseljük Brüsszelből a pénzt, ami a magyar nemzet gazdagodását, és a fenntartható fejlődést szolgálja.

Semjén Zsolt hangoztatta, a kormány célja, hogy továbbra is értelmes célokra fordítson forrásokat, „nem engedjük, hogy a mezőgazdaságtól pénzt vegyenek el”.

A gazdasági növekedés érdekében fontosnak nevezte, hogy stabil állam és kormány, erős politikai hatalom legyen Magyarországon. Kitért rá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik fontos eleme a munkát terhelő adók további csökkentése.

A miniszterelnök-helyettes az euróról szólva megjegyezte, hogy magyarországi bevezetését azért kell megfontolni, „mert akkor az adókérdésekben is Brüsszelben fognak dönteni és elveszítjük annak a lehetőségét, hogy nálunk legyen a legkedvezőbb adózási kondíció”.

„Észnél kell lenni, mert a nemzeti szuverenitás jelenti azt a lehetőséget, hogy olyan adórendszert és gazdaságtámogatást csináljunk, ami a magyar cégeknek segít” – jelentette ki.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője elmondta: Barcs és környéke Magyarország hátrányos helyzetű térségei közé tartozik, ezért minden beruházásnak, minden pályázati támogatásnak történelmi jelentősége van.

A Seres Kft. beruházása példaértékű, a magyar családi vállalkozás nemcsak álmodott a fejlesztésről, hanem hittel, kitartó és szorgalmas munkával, másokkal együttműködve meg is valósította azt – mutatott rá. A politikus a cég ügyvezetőjét méltatva hozzátette, Seres László nemcsak a társaság működését felügyeli, hanem különböző formában a helyi közösséget is támogatja.

Forrás: hirado.hu

Csongrád megyében is elindult az Országos Vállalkozói Mentorprogram. Ezt hétfőn jelentették be a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. A rendezvényen beszállítói- és külpiaci mentorálás iránt érdeklődő vállalkozások ismerkedhettek meg az igénybe vehető szolgáltatásokkal és a kiválasztott mentorokkal.

A statisztikai adatok alapján a 2019-es év is egészen jó volt, kiugró teljesítményt nyújtott. És nem csak a nagyvállalatoknál, hanem a kis- és középvállalkozásoknál is – mondta a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Országos Vállalkozói Mentorprogram megyei bemutatásán. Nemesi Pál szerint ahhoz, hogy valaki vagy valamilyen cég beszállítója lehessen egy környékre települt nagyvállalatnak, képzésekre van szükség. Ebben pedig nagy segítség lehet a most indult mentorprogram.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara beszállítói mentoráltnak olyan termelőtevékenységet folytató kkv-kat keres, amelyek be akarnak lépni a hazai, illetve uniós/nemzetközi beszállítói láncokba. Külpiaci mentoráltnak pedig olyan kkv-k érdeklődését várják, amelyek exportképesek és bővíteni szeretnék a külpiaci tudásukat, valamint beindítanák külkereskedelmi tevékenységüket, neves közepes vagy nagyvállalatok közreműködése mellett. A beszállítói és külpiaci mentorálás elsődleges célja – a kormányzati célokkal összhangban – a kkv-k ösztönzése termelési, szolgáltatási színvonaluk emelésére.

Kisvállalkozásoknak segítenek a Csongrád megyei mentorcégek Fotó: Iparkamara

A beszállítói alprogram célja pedig, hogy a hazai kkv-k be tudjanak lépni a hazai és nemzetközi beszállítói láncokba – ezáltal akár potenciális beszállítóivá válhatnak nem csak a programban részt vevő, így
integrátori szerepet is betöltő mentorcégeknek, de számos más, a beszállítóik elé magas
követelményeket állító hazai és külföldi vállalkozásnak.

Csongrád megyében a Legrand Magyarország Villamossági Rendszerek Zrt., a Taugép Gumiipari Gépgyártó és Kereskedelmi Kft., és a Váll-Ker Vállalkozói- és Kereskedelmi Kft. beszállítói mentorcégek mellé várják cégenként négy mentorálandó kkv jelentkezését.

A külpiaci alprogramban a magyar tulajdonú kkv-k exportképességének kialakítása, illetve annak növelése, továbbfejlesztése a cél.

A megyében ebben a Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft és a Solvelectric Technologies Kft. külpiaci mentorcégek mellé szintén várják 6-6 darab mentorálandó kis vagy középvállalkozás jelentkezését.
Ha pedig a program sikeres lesz, akkor a már megerősödött, minőségileg magasabb szintet elért kkv-k képesek lesznek önállóan bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba akár beszállítóként, akár közvetlen exportőrként – hangzott el a rendezvényen.

Forrás: delmagyar.hu

A Vecsési Ipartestület ügyfélszolgálati irodája 2019. július 23. és augusztus 20. között zárva tart. Nyitás: 2019. augusztus 21-én szerdán, 9,00 órakor. Sürgős esetben hívja a 06/30/6983976-os telefonszámot.

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.

Július 22.

Bevallási határidő:

• Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben (IFRS-ek alkalmazására áttért adózók Tao. tv. 18/D. § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatása) [naptári évvel azonos üzleti év szerint működő adózók esetén]
• Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben
• Havi bevallás a biztosítási adóról és annak önellenőrzéséről
• Bevallás a 2019. évben kötelezetté váló adózók innovációs járulékelőlegéről
• ÁFA-bevallás (bevallás, adatszolgáltatás)
• Bevallás játékadóról
• Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételekről
• Bevallás a távközlési szolgáltatást nyújtók távközlési adójáról
• Bevallás a 2019. évi pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a 2019. évi illetékfizetési kötelezettségről
• Bevallás a reklámadóról, adóelőleg-kiegészítésről, reklámadó-előlegről, valamint a reklám-közzététel megrendelőt terhelő kötelezettségérőlBevallás a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) által bevallásra kötelezettek részére
• Bevallás a népegészségügyi termékadóról 2019. év
• Bevallás a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és a befektetési alapok különadójáról
• Bevallás a dohánygyártmányok után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó és általános forgalmi adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről
• Bevallás az ellenőrzött energiatermék, az alkoholtermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítéséről
• Bevallás a villamos energia, a földgáz és a szén után fizetendő, illetve visszaigényelhető energia és jövedéki adóról, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről
• Negyedéves/éves bevallás a szociálpolitikai menetdíj-támogatás személyszállítási tevékenységek szerinti adatairól
• Bevallás a kisvállalati adóról és egyéb kötelezettségekről (társasági adó, innovációs járulék, osztalék utáni adót kiváltó adó)
• Környezetvédelmi termékdíj és a gépjármű termékdíjátalány 2019. évi bevallása
• Bevallás a turizmusfejlesztési hozzájárulásról
• Bevallás a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszatéríthető jövedéki adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

A júniusi néhány tucat új pályázati nyertes után júliusban eddig kereken 300 cég nyert el együttesen sokmilliárd forintot uniós gazdaságfejlesztési pályázaton főként munkahelyi képzési programokra és infokommunikációs fejlesztésekre – derítette ki a Portfolio a támogatott projektkereső adatbázis böngészéséből. Ez azt jelenti, hogy a GINOP-programokban igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal.

Az adatbázis szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül (GINOP) a legtöbb új pályázati döntés a “Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára” című, GINOP-6.1.6-17 kódszámú pályázaton született: 129 cég nyert el jellemzően 5-15 millió forint közötti támogatást különböző képzési programjainak lebonyolítására. Eddig egyébként már 817 cég nyert el támogatást ezen a pályázaton, a most kiosztott forrás pedig nagyjából 2 milliárd forint.

A támogatási adatbázis aktuális állása szerint a friss fejleményekkel együtt már 13 milliárd forintnál jár a megítélt támogatások volumene, közülük 540 projektre eddig 3,6 milliárd forintot fizettek már ki.

(portfolio.hu)

A munkavállalók kétharmadát a kis- és középvállalatok (kkv) alkalmazzák, ezért a kormány feladata, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsen, amely erőteljesebben támogatja a magyar tulajdonú vállalkozásokat – közölte az innovációs és technológiai miniszter Lentiben, a 25 éves Németh-Fa Kft. bemutatótermének avatóünnepségén.

Palkovics László elmondta: a gazdaságvédelmi akcióterv és a jövő évi költségvetés az adócsökkentésekkel és a strukturális intézkedésekkel jelentősen javítja a magyar vállalkozások lehetőségeit.

A kormány a fejlesztési adókedvezmény határértékét 500 millió forintról fokozatosan csökkenti:

• 2022- től a kisvállalatok esetében 50,
• középvállalkozások esetén 100 millió forinttól vehető majd igénybe.

A kormány két évvel ezelőtt meghirdetett egy 45 milliárd forint értékű kutatási innovációs programot, amelynek keretében a kkv-k juthatnak támogatáshoz – közölte a miniszter.

Beszámolt arról is, hogy elkészült a kis- és közepes vállalati stratégia, amelynek középpontjában a termelékenységnövelés áll. Ennek egyik eleme a szakképzési rendszer „továbbalakítása”: a szakgimnáziumi rendszer jövőre technikummá alakul, így a fiatalok öt év alatt érettségit és szakmát is szerezhetnek, és lehetőség nyílik a továbbtanulásra is.

Palkovics László azt mondta, a hatékonyságnövelés másik eleme a technológián keresztül valósul meg. A versenyképesség fontos jellemzője a mesterséges intelligencia, de attól nem kell félni, hogy a robotok elveszik a munkát az embertől. A robotok csak lehetőséget teremtenek arra, hogy magasabb legyen a hozzáadott érték, így elősegítik a cégek jobb működését – tette hozzá.

„Az okos vállalkozásoknál a legfontosabb érték az ember”

– hangsúlyozta a miniszter.

Vigh László (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője közölte: a Németh-Fa Kft. példát ad arra, hogyan kell precizitással, előremutató tervezéssel jól működtetni egy céget.

Horváth László (Fidesz-KDNP), Lenti polgármestere kiemelte, a 25 éve alapított kft. a térség egyik legnagyobb faipari vállalata, száz embernek ad munkát, a cégnél megvalósuló innováció pedig országosan is példaértékű.

Németh László, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, a szombaton felavatott háromszintes, 78 millió forint ráfordítással, önerőből épített bemutatóteremben termékeik teljes palettáját be tudják mutatni.

Forrás: infostart.hu

Balról jobbra:

Végerné Skribek Éva Vecsési Ipartestület ügyvezetője; Nógrádi György Biztonságpolitikai szakértő;

Gál Nikoletta Munkatárs; Dr. Csanádi Károly Pest Megyei Békéltető Testületének elnöke

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által gondozott Ipar 4.0 támogatási program 2019-ben is 1,5 milliárd forint forrással járul hozzá az innovatív újraiparosításhoz, elsősorban az innovációs tevékenységeket és azok eredményeinek ipari alkalmazását helyezve előtérbe – közölte Szigeti Ádám, a tárca innovációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-vel.

A program az új technológiák mellett új üzleti modellek kialakítását, bevezetését, a nagy hozzáadott értéket termelő szolgáltatások megjelenését is segíti – jegyezte meg Szigeti Ádám.

A támogatás elérhető nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, valamint képző intézmények számára is. Célja az együttműködések és hálózatok kialakításának ösztönzése, ezért a nagyvállalatok számára nyújtott támogatásoknak tovagyűrűző technológiafejlesztési és keresleti hatást kell eredményezniük a kis- és középvállalkozások, startupok, az oktatás-képzés irányába – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: támogatási kérelem benyújtására a meghirdetés napjától, 2019. május 22-étől 2019. június 25-ig van lehetőség. A kérelmek értékelése, a döntéshozatal és a nyertesek kiértesítése, a támogatói okiratok kiadása a tervek szerint még júliusban megtörténik. A projekt végrehajtására és az elszámolásra a kiíró 2020 végéig biztosít lehetőséget.

A helyettes államtitkár kiemelte: az Ipar 4.0 támogatási program a feldolgozóipar és az IKT szolgáltatási szektor intelligens eszközökre épülő digitalizációs átalakítását támogatja. Eszközrendszere az ipar minőségi technológia-fejlesztésére, a termelékenység fokozására helyezi a hangsúlyt az elérhető legnagyobb hozzáadott érték növekedés, a hazai vállalkozások versenyképességének növelése, hosszú távú fenntarthatósága érdekében.

Szigeti Ádám emlékeztetett, hogy a program tavalyi, szintén 1,5 milliárd forintos keretéből 8 kérelem nyert támogatást. Valamennyi támogatott projekt a sikeres lezáráshoz közeledik, az elszámolások a nyáron befejeződnek.

Az egyik tavalyi kedvezményezett, a FUX Zrt. által elnyert innovációs díj is megerősíti, hogy a program időszerű, valós igényekre reagál, és hatékonyan működik – tette hozzá.

A pályázati kiírás és dokumentáció ezen cikk kapcsolódó anyagaként érhető el.

Forrás: kormany.hu