A 2022-es központi költségvetéssel összhangban nyújtott be törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter, amely többek között a személyi jövedelemadóval, az átalányadózással, a társasági adóval, az áfával kapcsolatos új szabályozásokat foglalja magába. Az adócsökkentések és az egyes adónemek egyszerűsítései a miniszter elmondása alapján a gazdaság újraindítását segítik elő, és szerepel köztük a pénzügyi világ slágertémájára, a kriptodevizákra vonatkozó szabályzás is. Fontos újítás az is, hogy az adóhatóság jövőre már a külföldi vagyontárgyak terhére is aktívan megkísérli majd az adótartozások behajtását.
Egyszerűsödik az átalányadózás, kedvezőbben adózik a kriptodevizából származó jövedelem
A törvényjavaslat egyszerűsíti az átalányadózást, amelynek értelmében az adózási forma az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig lesz választható. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is.
A módosítás pontosítja a fentieken túl az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad mértékét, mely főszabály szerint 40 százalék, néhány kiemelt ágazatnál (pl. építőipar, személyszállítás, szépségipar) 80 százalék, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90 százalék.
(Fotó: Pixabay)
A törvényjavaslat meghatározza a kriptoeszköz, valamint az ezzel végrehajtott ügylet fogalmát is. Kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható, és ezzel kapcsolatos ügyletnek minősül, ha a magánszemély bárki számára megköthető ügyletben kriptoeszköz átruházásával vagy átengedésével nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez, tehát adóköteles ügylet kizárólag akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból. A javaslat értelmében a kriptodevizák átruházásából származó jövedelem már nem egyéb jövedelemként adózik, így 2022. január 1-től a 15 százalékos mértékű szja megfizetése mellett 15,5 százalék mértékű szocho fizetési kötelezettség már nem merül fel.
Változások a gazdálkodó szervezetek és a közhasznú alapítványok adózásában
A módosítás szerint a hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme addig a mértékig adózik, amíg ezt a jövedelmet nem adóztatja meg bármilyen ország adójogszabálya, adóalapjukat pedig úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettség merül fel. Ezen felül a módosítás a többi vagyonkezelő alapítványhoz és a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan integrálja az adórendszerbe a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és a társasági adóalapban elismert költségnek minősíti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatást, valamint ingyenes átadás kapcsán az eredmény terhére elszámolt összeget.
Forrás: piacesprofit.hu
Vélemény, hozzászólás?